Rayna_X-tasy

Family portrait, vagy valami hasonló találó név.

2010-08-26T18:37:00.000-07:00

Néha valamit megmozgat bennem a szeretet. Van mikor mosolygok, sírok, szenvedek ha észreveszem a jelenlétét. Szenvedek, mert nem fogadok el mindenféle ostoba, kicsinyes szeretetet. Válogatós vagyok, és elég idős ahhoz, hogy el tudjam dönteni, számomra mi a szeretet. Ha menni akarok, ő nem enged. Ha kérek valamit, figyelmen kívül hagyja és letagad mindent, amit a fülem előtt mondott, és én leszek természetesen a rossz, mert hazudok. Néha nem tudom a szenilisség-e az oka, vagy a büszkeség. Engem könnyen le lehet nyomni a vitákban, és nagyon sokszor gondolkozom rajta, ez miért van? Rá van írva a homlokomra, hogy olts be, én úgy is gyengébb vagyok? Vagy ellenem van az egész világ, és ez egy marha nagy poén? Nem értem. Pedig úgy érzem meg tudom védeni magam, mindegy miről van szó. Nem tudom mi történik évek óta, de az, hogy magáhozláncol, lényegében a legrosszabb, amit annak érdekében tehet, hogy a kapcsolatunk jobb legyen. Így idegen leszek a számára és ő is a számomra. Dear Mama

Viszont van valamim, amit nem adok, aminek az elvételéhez nem létezik elegendő erő. Egyszerre felemel a mennyekig és taszít vissza a Földre. Egyszerre érzem magam boldognak és szerencsétlennek. Nem hiszek Istenben, mégis ismádkozom. Furcsa dolog ez a vallás. Nem hiszek a szerelemben, mégis van olyan ember, akihez olyan kötelék fűz, hogy elégnék, ha a szemeibe néznék, elolvadnék ha hozzám érne, belehalnék, ha nem szeretne. Nem hiszek a barátságban, mégis van olyan ember, akit féltek, és beengedtem a saját világomba, mert nem tartok attól, hogy átgázol a vízeséseimen és földbetiporja a gyümölcsfáimat. Nem hiszek a szeretetben, mégis van olyan állat, aki feltétel nélkül szeret, akkor is ha meg sem érdemlem. Viszont hűtlen állat a macska, és kihasználja az embert, mert csak addig szereti, amíg éhes. Néha úgy érzem ő tett nekem azzal szívességet, hogy beengedett a szobámba és nézhettem ahogy alszik. Vagy éppen ő fogadott örökbe engem, és hálásnak kéne lennem. Vicces, hogy az egyik percben az én ágyamon pihen, a másikban azén, akit nálam jobban szeret ideig-óráig. De mégis boldoggá tesz a lénye, a varázsa, elbűvölt már nagyon régóta. És csalóka dolog a szerelem, mert semmi sem tart örökké általában, és csak félni tudok, ezért nem vagyok önfeledten boldog, mert ilyen vagyok, nem adom át magam az érzelmeknek teljesen. Barátság... Az emberek változnak és az igényeik is. Meg kell tanulnom az elfogadás bonyolult műveletét. Meg még egy csomó dolgot.

az a bizonyos valami

2010-08-24T15:34:00.000-07:00

Na most elhatároztam leírok mindent ami a fejemben van O_O Hogy nyitott könyv legyen az életem annak a számára, aki meg szeretne ismerni.

BOYFRIEND
Régóta keresem már azt a bizonyos nagy betűs boldogságot, hát mint kiderült, eddig teljtesen rossz irányba indultam el. Kerestem a nagy szerelmet, a nagy őt, aki tökéletes, és csak most látom mennyire feleslegesen és bután tettem. Nem voltam sosem komolyabb kapcsolataim, vagyis akadt, de... Volt kb 1 hónapos kapcsolatom egy sráccal, odáig voltam érte, imádtam a szemeit, a mosolyát, mindenét. Lassan a barátai is elfogadtak, bár értelme sok nem volt, legalább ők még megismernek, ha már maga a srác keresztül is néz rajtam. Tényleg örülök, hogy boldog. Bár zavart, hogy nekem sose mondta el a problémáit, a barátnőm tudott minden bajáról. Aztán összejöttem egy sráccal akivel nagyon régóta vágytunk már egymásra. Nem tudom lényegében mi értelme volt az egésznek, hiszen a barátaim ellenem fordultak, mindenkit leszartam, csak hogy vele lehessek. Hibáztam. Tönkretette az életem, és undorodom a gondolattól, hogy volt köztünk bármiféle kapcsolat is. Nem szerettem, csak törődésre vágytam. De hamar rájöttem rossz helyen kopogtatok. Neki mindene meg van és meg is volt, csak szex nem. Én meg szeretethiányos vagyok és igénylem a törődést, nekem a szex nem elsődleges, de nem is másodlagos. Azt csak legközelebb, akit tiszta szívemből imádok. És hát vége lehett, ez nem a szegény kislány és a gazdag fiú tündérmeséje volt.

Végre ennyi idő után rátaláltam a boldogságra, aminek nagyon örülök. Csak barátkozni akartam, bár első kattintásra úgymond beléestem, de végig úgy gondoltam, ez csak egy álom, sose fog egy ilyen srác figyelni rám, kevés vagyok én neki, és néha mai napig így gondolom, pedig szeret tudom, és én is őt. Ez nekem többet jelent mindennél, mert elfeledteti a problémáimat, úgy érzem nincs olyan dolog, amit ne tudnék megcsinálni. Erőt ad minden egyes naphoz, és még most sem értem miért épp én kellek neki, pedig nincs semmi különleges bennem. Ő az én kishercegem, én pedig a rókája, akit megszelidített. Imádom mindenét, minden szempontból tökéletes, imádom hogy bmx-ezik, a nagy barna szemeit, a mosolyát, a csendes természetét. Imádom, hogy ilyen, hogy pont ilyen és se több se kevesebb. Remélem osg sikerül majd, biztosan órákig csak ölelni és csókolni fogom, csak őt akarom. Szerelmes vagyok, és nem érdekel az iskola sem, sem a koli, ha kell minden hétvégén nála fogok dögleni, csak a karjaiban lehessek, érezhessem a szíve minden egyes dobbanását, hogy hevesebben ver, ha közelebb megyek hozzá és csókolgatni kezdem. Érezni ahogy rám fújja a levegőt miközben alszik, hallani ahogyan szuszog, megfogni a hatalmas kezét és visszamosolyogni rá. Egy álom, mi most az enyém és nem hagyom elrepülni.

FRIENS

Hát, erről annyi mindent tudnék írni, jót és rosszat vegyesen. Sokan hiányoznak a suliból és a koliból is, kicsit jó lesz visszamenni hozzájuk, és élni a kettős életem. Viszont hiányozni fognak az itteni barátaim. Mackom, aki több ugyan, mint egy átlagos barát, de nem tudom. Nem tudom eldönteni vele-e vagy nélküle. Nagyon erősen szeretem, és jobb mindenkinek ha ezt nem fejtem ki bővebben... Sajnálom, szeret a nyuszód nagyon!:) Itt van Dodo aki az életem, a lelkem, a lényem része, imádom. Olyan, mint a testvérem lenne, soha soha nélküle! Itt vannak ugye a VF-es arcok :D Krisz és a többiek :D Na Krisz az az ember, akire szükségem volt, minden megvan benne amit csak szeretni lehet :D Hmmmm.... Itt van még ugye Manó, akivel milliószor találkoztam már, és imádom. Pecu, akivel rengeteget buszoztam, de még csak most ismertem meg x) Remélem nem megy Pestre lakni... Ricsi is itt van még, 2 éve imádom, úgy ahogy van. Remélem osg-n együtt. Aaron, sokáig a legjobb barátomnak tekintettem, mégha ez soha nem is volt kölcsönös. Hiányzik leírhatatlanul, ahogy fogja a kezem, ahogy nevet, ahogy fújja a füstöt, ahogy fogja a cigit, ahogy sétál, ahogy beszél, ahogy magyaráz. Hiányoznak a közös mozis esték, hiányzik, hogy mindent megbeszélünk, hiányzik az egész mindensége. Nem tudom lenni jobban elmondani, hogy szeretem nagyon. Gondolom vannak új barátai, akik pótolnak, és nem fél így elfelejteni, és megpróbálom ezt elfogadni, még ha fáj is kicseszettül. Az emberek változnak, és változnak az igényeik is. Hja és PD, Teddy, Böröcz thx (L)

FAMILY

Egy csalódás az egész. Széthullottunk. Egyedül annak örülök, hogy olyan unokatestvéreim vannak, mint Dóra és Linett. Imádom őket. Imádom a cicám, 4 éve együtt jóban rosszban, és remélem még sokáig így leszünk, így együtt, mégha nem is szereti Mátét, mert féltékeny xD Most nincs abban a helyzetben, hogy ő döntse el kivel vagyok XD Más nincs amit a családommal kapcsolatban megszeretnék osztani bárkivel is O___O Csalódás minden egyes nap, amit velük kell eltöltenem. Ennyit erről. Mindenki a családom, akit szeretek;)

2010-08-23T20:51:00.000-07:00

hmm hmm.. Utolsó hajnalaimat, ébren maradt éjszakáimat töltöm itt a gép előtt, pedig elhiheti mindenki, hogy imádok éjszakázni, de vannak kötelességeim is. Elnézést kérek az összes barátomtól, ismerősömtől, amiért el fogokk tűnni, de muszáj. Elhiheti mindenki, hogy nem szívesen teszem, és ha valaki megharagszik és soha többet nem akar velem szóba állni, így járt, én NEM tehetek róla. Koliban fogok rohadni vasárnap estétől péntek délutánig. Így fog ez menni minden héten, amit nem fogok ellógni. Lesz úgy, hogy 2 hétig nem leszek, DE el lehet érni, mert infóm van és telóm is :"D Na persze ennyire nem vagyok empatikus meg barátságos, nekem nem fog hiányozni mindenki. Beleszarok az életébe egyeseknek:"D Sok gyökér aki nem ért semmi egyébhez, minthogy a másik embert szemetesnek nézze, és kiadjon magából mindent, majd leszarja a problémáit a másiknak (pedig ő is érző emberi lény...). Ha megkérdezi mizujs, azt is csak azért teszi, hogy mesélhessen jelenlegi állapotáról, aztán leszar magasról, mert ÖNZŐ. Örülök, hogy ettől megszabadulok, mert már torkig vagyok vele. Csak a szerelmem fog hiányozni, meg pár ember, nameg a rokonok. Mindenki más leszophat. Ja nem bocsi, kinyalhat. Változatlanul utálom az embereket és változatlanul bunkó, cinikus vagyok mindenkivel. Hogy miért? A tiszteletet, a bizalmat, a kedvességet, a törődést ki kell érdemelni, és nálam csak úgy nem éri el bárki. Ezzel védem magam a csalódásoktól, az idegsokkoktól, a dührohamoktól meg egyéb szaroktól. Fiatal vagyok még a pszichiátriához, azt hiszem.
Na meg a másik ami felkurt idegileg az elmúlt hetekben... 16 vagyok, és örök gyerek. Játékos természetem van és kihasználom, hogy még megtehetem. Ha mégegyszer azt mondja nekem valaki, hogy gyerekes vagyok, letépem a fejét és belehányok a tüdejébe. Basszus milyen legyek ennyi idősen? Nem akarok koravén lenni... Bőven van időm a felnőttes életre. Szerintem van elég eszem és már bőven eltudom dönteni, mi az ami jó és mi az ami nem, ki jó ember és ki nem, mitől leszek több vagy éppen kevesebb és hasonló dolgok. Tudom mi a felelősség, és nem idegen annyira a munka sem. Igaz lusta vagyok, de ha valamit muszáj megcsinálni, akkor megcsinálom.
És rájöttem valamire, amin változtatni szeretnék. Örökké csak a múltban tudok élni... Nem megy az a bizonyos mindent a jelenért, és gondolj a jövődre. Nekem nincs jövőm és nem is lesz sosem. Nem tudom elképzelni azt, hogy mi lesz velem, vagy egyáltalán belőlem. Majd alakul, ahogyan alakulnia kell, lehet gyerekes felfogás, szerintem csak szabad életforma. Szabad vagyok és független, vagyis valamennyire. Most csak annak a bizonyos nagybetűs boldogságnak tudok élni, amit máténak, dodonak, lacinak és az én egyetlen mackomnak köszönhetek. imádom őket. Kibaszottul szerelmes vagyok és tele szeretettel, és szúrja az anyját akinek ez nem tetszik ;)

2010-08-19T19:22:00.000-07:00

Erősen akarom, becsukom a szemem, kívánok. Kinyitom és semmi változás. Ugyan olyan rideg világ fogad, mint előtte. Szürke és unalmas minden. Mint egy mesekönyv, melyben nincsenek színek, csak fekete-fehér mesefigurák. Hosszú a királylány haja, és hosszú a hercegé is, de nem tudni milyen színű, pedig a részletekben tényleg ellehet veszni. Most valahogy megtelt a mesekönyvem színekkel, és az én mesémben barna a herceg haja, és olyan mosolya van melyben örökre eltudnék veszni. Nincs fehér ló és nincs magas torony. Nincs rózsatövises kastély.

Boldogak ketten és nincs benne kivetnivaló dolog. Nem akarok egyenlőre tovább lapozni, mert mint minden mesében, biztosan itt is van valami epic fail dolog. Ezt még nem akarom tudomásul venni, még nevetni akarom látni őket, még felhőtlenül boldognak. S mint a mesékben szokás az a bizonyos Happy End, ide is azt szeretnék. Egy The End nekem nem elég, most nem, mikor ez más a többinél. Minden egyes lap egyre színesebb, soha nem fakul a kép amíg összeköt az emlék. Most emlékeket akarok. Közös emlékeket, meg akarom írni a közös múltat. Nem hagyom, hogy mindez csak egy elképzelt jövő maradjon, mikor ez adott erőt a napokhoz. ~ Nagyon szeretlek Matci!

pammpammm

2010-08-15T17:28:00.001-07:00

Átsírt hajnalok, végig nyögött éjszakák
Vérben úszó szemek, mély szavak
Érzések és lemondások
Szavak és tagadások
Színjátékok és igaz drámák
Parasztok és valódi dámák
Földönfutók, igaz emberek
Tagadjuk azt amit már rég nem lehet
Tagadni az igazat, félni a szépet
Remélni a jót, akarni a készet
S semmit sem teszünk a készért
Kezünket ölberakva kergetjük a múltat
S mind azt mondogatva, majd holnap
Egyszer borult lesz az ég
Nem lesz a felhők mögött nap
Egyszer elhullik a szívem a föld alatt
Szeresd úgy, hogy már nincs esély
Szeresd úgy, hogy nincs veszély
Csak az örök, a biztos
Az elmúlás, a halál
Meghalt a világ, vele halok én is
Fogom a kezed, élek mégis.

baby, i love u. i dont need a parachute

2010-08-14T15:03:00.000-07:00

Vannak olyan életre szóló dolgok melyek múlandók? Egyre biztosabb vagyok benne, hogy igen. Szóval már nem is életre szóló dolgok, hisz olyan könnyen feledésbe merülnek, vagyis van aki részéről igen. Egy barátság NEM lehet ilyen, mondanád. Pedig élő példája lehetnék, hogy igen LÉTEZIK . Tudod baby ha olvasod, jusson eszedbe, hogy fáj a hanyagságod, hogy nincs időd rám. Kezdelek elengedni, mert megromlott ez a dolog. Igen, hibáztatlak, mert nem bírsz tükörbe nézni és megkérdezni magadtól ki lettél?; mivé lettél? Megváltoztál, más az értékrended. A naptárodban is vészesen fogynak a helyek, már úgyérzem nem is szeretsz, nem is emlékszel rám. Pedig nekem még mindig te vagy mindennek a közepe. Még dobog az öreg masina, és egyre csak azt akarja, hogy térj hozzá vissza! De nem fogok könyörögni. Menj, ha menned kell, de ne nézz vissza! Ne akard, hogy sírjak utánad, hisz hónapokon keresztül ezt tettem. Már csak emlék, de bennem akkor is elevenen él. Még ha el is küldelek, tudnod kell, hogy várok rád!

2010-08-12T19:08:00.000-07:00

Hatalmas döntés előtt állok. Fájni fog a végeredmény, tökéletesen tisztában vagyok vele. Szemétnek fogom magam érezni, mert kihasználtam valakit. Valakivel kapcsolatban ezt fogom érezni, és szinte biztos vagyok benne ki lesz az.
aki magához láncol: féltékeny, beleőrül szinte, ha rámnéz valaki. megsértődik, és játsza a sérthetetlent, ha épp olyat mondok amit nem kéne. közel lakik. empatikus. nem kell mondanom neki mi bántja a lelkem, szavak nélkül is megérti, átérzi, és mindig itt van, ha szükségem van rá, ha nincs(bár nincs olyan, hogy nincs). szüksége van rám, és nekem is rá.
a csendes: imádom, hogy eltudom varázsolni, hogy nevet velem együtt, sír, ha elmesélem a múltam és kötődik hozzám, nem tudom nevezhetném-e ragaszkodásnak. nagyon szeret. pont úgy, mint a másik.
hihetetlen szar helyzet. mérlegelnék, de nekem is szar lesz, hozzak bármilyen döntést. annak pedig mégszarabb akit "átvertem". és tudom ki lesz az. bár ne így kellett volna alakulnia
egy szívet szeretek, ami két testbe szorult. ha összeolvadnának egybe, túl szép lenne, hogy igaz legyen. ami pedig túl szép, hogy igaz legyen, az valószínűleg nem is igaz.
köszönöm az egyetlen embernek, aki mellettem áll mindig. tudd, hogy imádlak! bár tudod :)

türütüttürű

2010-08-09T14:57:00.000-07:00

Remegtem, hányingerem volt órákig. El sem tudtam képzelni mi jön ezután. Néztem bambán ki az ablakon, elbűvoltek a mezők, a fák. Aztán meguntam és végig nyúltam a bőr ülőkén és mosolyogtam arra az emberre, aki meghatározó eleme az életemnek. Természetesen ezt is meguntam, ahogyan ő is, és kimentünk elszívni egy cigit. Nevettünk, beszélgettünk. Jó érzés volt olyan emberrel lenni összezárva, aki lényegében a részemmé vált az évek során. Már számoltuk a megállókat, és persze a szívem egyre hevesebben vert, ő pedig ölelve nyugtatott, hogy már pedig nem lesz semmi baj, ideje lenne lenyugodnom.

Megállt a vonat, van Isten! Szinte lerepültem róla. Szétnéztem riadtan, csak kerestem őt egyre inkább.

- Gyere fogd meg a kezem, el ne vesszél itt nekem a tömegben! - mondta R, és elhúzott onnan.

Tisztelem a pasik tájékozódási képességét, hiszen mindig tudják mikor merre. Nem tudom tudta-e hol van ő, mert kizártnak tartom, de mégis könnyen és nyíl egyenesen odavezetett hozzá.

Szólni nem mertem, remegve szorítottam a karját R-nek.

- Na menj már baba! Nem igaz, hogy nem bírsz lépni...-morgott rám.

Elindultam, lassan a lépteim futássá lettek és hihetetlen nagy erővel ugrottam a nyakába. Nevettem, simogattam a hátát, örültem, hogy végre vele lehetek. A szemembe nézett, én pedig viszonzásképpen mosolyogtam. Tekintete lassan az ajkaimon pihent meg, és mintha nem várt volna semmi másra, csak egy bátorító szóra. Megcsókoltam és szinte minden porcikámmal beleremegtem. A szívem majd kiugrott a torkomon, a lábaimon nem bírtam megállni annyira remegtek. Jobban már nem tudtam magamhoz húzni, nem akartam összetörni a bordáit. Fülembe súgta a legédesebb mondatot, amit valaha hallottam.

- Szeretlek ciccc!

- Én is téged, nagyon! - súgtam vissza halkan.

Annyi szép volt minden, jó ötletnek tűnt meghalni is. Megszűnt a világ, megszűntek az emberek. Elmúlt egy érintésétől minden bajom. Akkor éreztem először, hogy két lélek eggyé vált. Boldoggá tett, hogy az épp az enyém és az övé volt az a két lélek. Annyi mindent akartam volna neki mondani, de hirtelen a testnek több szerepe volt a kommunikációban, mint a testnek. Nem akartam buta gondolatokkal idill-rontó lenni.

Mindenkinek a fantáziájára bízom a folytatást:) Imádom ezt a napot. Szeretem. Ha bárki, hangsúlyozom BÁRKI be szeretne kavarni, ÖSSZEHAJTOGATOM! 2 életem van, most ennek élek. Dodonak, a barátaimnak és Neki. ;)

2010-08-08T09:08:00.000-07:00

Faszom televan a sok hülyeséggel amivel fárasztotok napokóta. Legszarabb vasárnap. Annyira jó lehet az én életemben élni, mint egy mozdonyvezetőnek embert gázolni. Szerintem maradj tőlem távol. Mindkettőnk érdekében. Hja és mindenkinek küldök egy őszinte FUCK U-t :D

2010-08-07T23:07:00.000-07:00

Kilátástalan nyomor, elbaszódott élet, én már igazából semmit nem remélek. Úgy sem fogok kitörni ebből, nem leszek gazdag, boldog meg még úgy se. Soha nem lesz szerető férjem és három bájos gyerekem. Nem lesz nagy kertesházunk és egy kutyánk sem. Pesszimista vagyok. Minden nap valami olyasmiért imádkozom, amit talán soha sem kaphatok meg, mégis olyan hittel teszem, mintha szinte biztos lennék benne, hogy Isten valóra váltja az álmom. Szeretek imádkozni, hiszen olyankor kitárom a lelkem egy olyan lénynek, aki hiszem, hogy segít. Segít, mert ha már őt kérem, hiszek benne. És neki ez számít. Jó érzés volt mikor hajnal 5-ig sírva imádkoztam, hogy mamának legyen meg egyetlen öröme, a kiscicája, és láss csodát, meglett még aznap. De valami sokkal lehetetlenebb dolgot kérek mindennap. Mire kinyitom a szemem, ott feküdjön mellettem és aludjon. Halljam ahogy szuszog, érezzem ahogy rámfújja a levegőt és lássam ahogy mozog a pocija szép lassan, ütemesen. Érezzem az illatát, simogathassam az arcát, és azon gondolkozzak milyen jó puha a bőre, és hogy én azt mennyire szeretem. Mosolyogjak az ártatlanságán és várjam meg míg felébred és édes csókokkal üdvözöljem. Semmit sem szeretnék jobban. Van abban valami csoda, mikor egy olyan ember fekszik melletted, aki azt se venné észre, ha elvágnád a torkát, de te mégis csak arra tudsz gondolni, mennyire gyönyörű és varázslatos, bárcsak örökké tartana. Pedig még ki sem nyitotta a szemeit, még csak azt sem kérdezte meg riadtan, hogy hol van. Mennyire szeretném...

Hiszek abban, hogy minden okkal történik. Szóval ő is okkal került az életembe. Fáradt szívem csak nála tud megnyugodni. Olyan, mint a koffein, és pótolja a cigit is. Rászoktam. Sajnálom, szükségem van rá.

Néha megrázom a fejem, arcomban az összes hajam, épp olyan a kilátás, hogy jónak érzem magam és vadnak. Néha megőrülök kicsit és táncolok a szoba közepén, és néha bőven elég ha csak épp szépnek találom magam. Valamibe mindig örömömet lelem. Valamit mindig jobban szeretek csinálni mint mást. Van ami a fél életem lényegében. És persze van mikor kikelek magamból és mindenki szar, mikor mindenkibe belekötök, mert szenvedjen más is, ha már nekem kell. Olyankor jövök rá ki a barát. Együtt nevetünk a kínjaimon, pedig igazából mindketten tudjuk, hogy nem vicces. Aki nem barát, sajnál, megvet, hülyének néz, flegma, mert NEM ÉRZI ÁT. Külön kategória egyszerűen. Néha fáj, hogy rájövök lényegében feleslegesen szántam rá az időmet, pedig az elejétől fogva tudtam, hogy nem az én világom, az én szememben szar ember, akinek a picsáját is kinyalják. Jó emberismerő vagyok, de még magamnak is nehéz bevallani sokszor. Én mindig reménykedek a szebb dolgokban, bár annyiszor hiába. Remény meg a hit, az mindig kell! Kérlek, ha olvasod, a te érdekedben, ISTEN VAN. Csak segíteni akarok, én ilyen vagyok. Mindig változom. Hiba, hogy a baszniakarót meg a szerelmest mindig keverem. Hiba, hogyha egy valaki megbántott, az egész világra haragszom. Hiba, hogy nem vagyok tökéletes. Ilyen az élet, én már nem félek.

blöe

2010-08-06T14:24:00.000-07:00

Mintha egy sötét erdőben futnék és a szél dobálna egyik fa karjai közül a másik fa karjaiba, pontosabban ágaiba. Csak menekülök, de már azt sem tudom hová. Lehet az életemet kergetem, már megint, vagy még mindig, nem tudom.

Megfogtam mindkét kezét és lágyan csókot leheltem ajkaira.- így búcsúztam tőle, így engedtem el gondolataimból egy estére, vagy talán lényegesen többre.

Futottam menedéket keresve más karjaiba, majd jobb lesz minden. Becsukom a szemem, és mire kinyitom nem erdőt fogok látni és sötétséget, hanem hófehér felhőket a talpam alatt és nagy bundás bárányokat, ahogyan ugrálnak a kerítésen. Kinyitottam a szemem, és a rideg világ fogadott ismét, az elunt mocskos életem, erkölcsben és elvekben hiányos múltam. Sírt a lelkem belül. Hát rájöttem ezért félek bárkit is közel engedni. Pedig ők nem tudják, amit én tudok.

A vihar előtti csendnek hamarosan vége, és ezzel együtt bevégzem sorsom. Megszűnök. Elég egy rossz szó, egy bántó mondat, vagy akárcsak egy haragos tekintet, és úgy kikelek magamból, hogy nem lesz ember aki megáll előttem, persze azért is én leszek a hibás, mert ez csak így természetes. Én kérek elnézést. Gyűlölök én már mindent és mindenkit. A boldogság most az óperenciás tengeren is túl van, és arra vár, hogy megkeressem. De én nem fogom.

hahaha

2010-08-06T00:31:00.000-07:00

Hogy mi jár most a fejemben? Írhatnék róla regényt, de igazából nem érné meg. Nem vagyok író, csak könnyebb itt levezetni a feszültséget, mint lazán szétverni a szobám, és tény hogy visszatudok keresni bármire. Szóval jöhetne a regény, de röviden egy mondatban tudnám közölni mindenkivel, akit érdekel, hogy mire gondolok este, reggel, főzés közben, vagy épp lefelé menet a lépcsőn. Véleményem szerint szükségtelen megnevezni nevükön az embereket, hiszen nem azon van a hangsúly, hogy xy tudja kiről van szó, értelme nincs. Döntésképtelen vagyok. Tényleg akarok, de úgy nem megy, hogy csak az egyik oldal jelentkezik, a másik pedig nem. Tudom napok kérdése és végre... De félek. Félek attól, hogy mást kapok majd, mint aki elment. Beteges? Nem hinném... 1 kegyetlenül hosszú hét. Magánnyal, szomorúsággal, új ismerősökkel volt tele. Miért beszélek múlt időben? Ez a hét 2. fejezete. Valaki ma haza fog jönni a melóból, inkább valakik. 3 nap. 3 nap szenvedés. De nem baj, tűrni kell, lehet éppen ez fog valahol a jövőben erőssé tenni. Addig is élni kell. Bár élni... kitudja mikor esik a fejemre egy cserép, vagy mikor lesz figyelmetlen a sofőr, mikor épp átsétálok a zebrán, vagy netán lebombázzák Magyarországot. Soha semmi nem lehetetlen! Volt már időm és lehetőségem arra, hogy ezt tapasztaljam. Na hogy valami jót is mondjak, egyre jobban sütök, főzök, szóval várom kedves lakótársaimat xD Hihetetlenül büszke vagyok az első rántott cukkinimre :D Jó tudom ideje volt már, hogy ismerkedjek a főzés tudományával és elsajátítsak mindent, amíg még van kitől, dehát valahogy eddig ha megéheztem mindig volt kaja, sőt válogathattam is, felsem fogtam mekkora áldás. Igen ám, de változnak az idők, hát változok én is. Most is lehet választani, de valamit én is hozzáteszek. És ez jó érzés. Van a főzésben valami öröm :)

Nem tudom terelni a gondolataim, gyere már kérlek! Konkrétan már én sem tudom kiért sírok...Na kibújt a szög a zsákból. Áve tudjátok a problémám. Na inkább kockulok kicsit. Idő kérdése és szintet lépek xD

cicccc

2010-08-05T11:02:00.000-07:00

Annyi nap nap után. Annyi rossz döntés, sőt konkrétan már nincs döntés sem. Nem értem az embereket, nem értem az életem. Olyan dolgot érzek, ami leírhatatlan. SZERETEM. És most történt annyi minden, rám mosolygott a szerencse megint, és döntésképtelenné tett. Nem mondhatok senkinek semmit, amit később megbánhatok. Hallgatnom kéne az eszemre, de nem megy. Tényleg nem. Köszönöm a barátoknak, hogy mellettem vannak és segítenek, de ez az én harcom magammal, nem tudtok olyan sokat segíteni. Max seggberúgni de nagyon isteniesen, hogy végre felébredjek! Nem, nem mondhatom xy-nak azt ami annyira nem is reális, és nem várhatom el, hogy baromságot csináljon miattam. Nincs szükségem még egy emberre úgy. Egy dolgot tudok mondani, egy embernek. Hogy őszintén, tiszta szívemből szeretem. Remélem tudja anélkül, hogy különösebben utaltam volna rá, vagy mondtam volna. Ma épp arra keltem, hogy pittyegett a telóm, hát ő írt sms-t. Annyira jól esett*.* Nekem is hiányzik:( Nagyon. Érte bármit. A tökéletes nem létezik? Hát figyeljetek drágák. Ha szerettek valakit, a hibái teszik tökéletessé. Nem a szépség dönti el kit szeretünk, hanem a szerelem dönti el kit tartunk szépnek. Így igaz. Szeretem ahogy van, és köszönöm, hogy a hibáimmal együtt szeret. Holnap után után végre! pár óra és azt mondhatom holnap után. Úristen*-*

nincs cím

2010-08-02T13:15:00.000-07:00

Utálom ezt az érzést. Hiány. Én sokszor úgy érzem, hogy szinte semmit se tudok nélkülözni. Hisztis vagyok. De ember és érzek.

Összekötnek az emlékek? És mi van ha te ezeket elfelejted? Ha új barátok szerinted mindent pótolnak. Már nem beszélünk naponta, aztán ritkább és ritkább lesz minden kommunikációs forma köztünk. Végül nem beszélünk. Én nem beszélek veled, mert azt hiszem te nem akarsz velem. És te mit hiszel? Én nem felejtettem el azt ami volt, ugyan az maradtál aki mindig is voltál, csak már a szememben kevésbé jó ember. Értékes vagy még mindig, még mindig különleges vagy a számomra. Hiba. Te tovább tudtál lépni, és talán boldogabb vagy nélkülem, de nekem hiányzol. Kedves A.

Annyi közös év, annyi szép emlék. Annyira szeretlek még mindig, és képtelen vagyok feldolgozni ennyi mindent. Ennyi elmulasztott évet. Nem tudom mi játszódik le a fejedben, de most nagyon nem tudsz a példaképem lenni, mikor igyekszem jobb ember lenni. Kedves T.

2 példa. 2 teljesen másféle érzés, mégis egy a lényege, a hiány. Miért csináljuk a másik emberrel? Hogy lehetünk ilyenek..? Néha sírni tudnék annyira fáj. Magányosnak érzem magam. Hányszor ígértétek meg, hogy örökké...? Az a szó a hangsúly: örökké. Nekem többé ne hazudjon senki és ne ígérjen olyat, amit képtelen betartani. És akkor minden rendben lesz, én sem fogom magam szarul érezni annyira, és a bűntudatot sem szükséges megjátszani, bár sokan már megsem próbálják. Így van. Helyes. Mindent csak így tovább, és mintapéldányai lesznek annak a bizonyos szívtelenségnek.

Nem vádaskodok, nem szeretnék.

A legédesebb hiányre akarok gondolni. Nem próbálom meg pótolni senkivel és semmivel, mert lehetetlen. Én várok. Várok rá, számolom a napokat. Azt hiszem lényegesen jobb helyzetben vagyok, mint sokan mások. Egy lányra gondolok konkrétan; ő még azt sem tudja mikor lesz az a bizonyos legközelebb. Rossz mindkettő. De mégis én vagyok a szerencsésebb, azt hiszem. 6nap, már csak. 6 és én mindegyikbe rohadtul bele fogok dögleni. És még mennyi addig, hogy ölelhessem? Pokolba kívánom az időt és a távolságot. Nincs szükség rájuk.

2010-08-01T03:25:00.001-07:00

Szarkedv... Hiányzik, pedig még csak most ment el. 1 hét. Örökkévalóság. Nagyonszeretem*.* Végre, végre, végre. Nem kérek senki cinikus hozzászólásából, "jó"tanácsaiból. Köszönöm szépen. Nem vagyok sem őrült, se hülye. Csak boldog. Még. Végre nem érdekel a szeptemberi kivégzés. Végre élek. Köszönöm, hogy felnyitottad a szemem és végre ébren vagyok.

faszomtudja már

2010-07-30T08:20:00.000-07:00

Hát nem is tudom mit írjak... Boldog vagyok végre. Köszönöm Istenem, hogy itt van ő aki különleges, és mindennél jobban szeretnék vele lenni! Jó jó tudom oda lesz az öröm meg a jókedv, lelkesedés stb, de hát itthon akkor teszek mindenkit boldoggá, ha kijárom azt a kurva ávg-t. Bár, ezek sose örülnek semminek. Miért is tennék?... Hát szóval most még elvagyok magamnak, csetelgetek vf-en, barátkozok barátokkal xD Najó ismerkedek :D Persze, hogy azért, hogy hiányozzanak az emberek a koliban.. Hülye vagyok megint. Na mindegy, nem fogok remeteéletet élni, még ha ez is az elvárás idehaza.

Nem soká megyek nyaralni. LOL. Kb mintha télen mennék strandra. Ez se lesz már kikapcsolódás... Azon fog kattogni az agyam, hogy mi lesz szeptemberben? Jó ugyan az, mint eddig. De akkoris. Nem akarok visszamenni. Meghát ismételni kell, ez tény. Főleg matek, fizika. De matek? xD Nincs is semmi a fejemben, mit ismételnék?:"D lol hát megoldom végülis. Meg hát 4 hét. Szeretem, és nem akarom elengedni 4-5 hét mulva, képtelen vagyok rá. Akarok még menni osg-re is. És megyek is. Mi az hogy nem?

Amugy nem tudom, már nyugtalan vagyok. Nekem az augusztus már nem nyár... messze nem. Régen imádtam az auguszt, mert mentünk bevásárolni sulira, és csomó szart megvetethettem, meg augusztus 20 tűzijáték. Micsoda élmények nemigaz?... Most örülök ha nem kell ilyen gagyiságokkal foglalkozni. Inkább ruhát akarok mint új táskát tolltartót meg ilyeneket. Jó a régi bőven. Úgyse azzal vagyok elfoglalva:"D Tűzijáték?... 15 perc szépség az életemből. Úgy, hogy szarrá ijedezem magam x) Tavaly azt hiszem Zánkán voltam 20.án. Micsoda élmény..Ahh, jóvolt :D Soksok olyan kéne az életembe, és nem lenne semmi bajom. Emberek, tömeg, rengeteg ismerős.

talán nincsen minden rendben

2010-07-28T09:50:00.000-07:00

Mindeki életében vannak napok, melyet jobban vár, mint a többit. Napok, melyek fontosabbak a naptár többi napjainál. Ezek olyan előkelő helyet foglalnak el elménkben, hogy az agyunk képtelen arra, hogy bármi másra is tudjon koncentrálni. Ahogy közeledik az a bizonyos nap ami fontos, egyre jobban izgulunk, hiszen tudjuk, valami el fog térni a megszokottól, amiért ez nekünk épp olyan különleges. Nem tud lehangolni semmi, csak előőőre, tisztán felé. Már az alvás sem olyan könnyű és egyszerű dolog, mint addig. Már csak 4 óra...már csak 3...hoppá én még nem is aludtam. Na de mivan akkor? Majd alszom ha hazajöttem. ~csöööörr~ A f*szomba! Csak mééég, csak mééég 5 percet! Hehe:) Igen, így szokott ez lenni, legalábbis nálam mindig. Most viszont teljesen más értelemben várok egy napot. Valamiért különlegesebbnek kell lennie a fontos napoknál is. Olyas valamit várok, ami tudom, hogy soha sem fog megtörténni. És mégis remélem. Annyi kicsi ládikám van az asztalon, annyi emlék van benne, egyiket sem nyitom ki csak úgy. Nem. Mindennek meg van a maga ideje. Épp ilyen a szívem is. Majd kinyitom azt a ládikát is, ha idejét érzem. Majd akkor más leszek, jobb annál, mint aki valaha is szerettem volna lenni. Addig viszont ez marad. Őszintén örülök, ha van aki úgy érzi ismeri. Nekem ez még nem hullott az ölembe. A siker még szinte soha. De boldog vagyok, mert a szívem már nem magányos. Annyira boldog, hogy talán jö ötletnek tűnne meghalni is. Sajnálom, ha nem látszik, pedig én, én tényleg megpróbáltam.

irkafirkapalacsinta

2010-07-27T15:06:00.000-07:00

Sétáltam az utcán, az nap is, mint mindig. Ismét nem tudtam merre megyek, csak jól esett céltalanul menni és menni megállás nélkül. Lassan besötétedett. Koordinációs késségeim cserben hagytak. Nem tudtam már tényleg hol vagyok. Őszintén reméltem, hogy valaki megtalál, bár nem voltam elveszve. Egyre nehezebbnek bizonyult az, hogy én ébren hazataláljak, habár otthonom sem volt kimondottan. Kifeküdtem egy harmatos friss zöld mezőre és becsuktam a szemem. Álmomban végtelen hosszú lépcsőn futottam egyre ziláltabban, míg végül arra ébredtem, hogy egy kedves hang suttogja, hogy nyugalom. Óvatosan egyre tágabbra nyíltak a szemeim, életre kelt minden érzék szervem. Éreztem ahogy rám fújja a levegőt és ami ettől is csodálatosabb érzés volt, az illata. Éreztem minden egyes porcikámban a jelenlétét. Hihetetlen volt, és fel sem merült bennem a kérdés hogy kerültem én oda. Óvatosan felültem az ágyon és hozzábújtam. Érezni akartam a szívverését. Ahogy a mellkasára tettem a kezem, felgyorsult a szívverése és szaporábban vette a levegőt. Nem értettem miért történik ez, ezért inkább megkérdeztem.

- Mondd, miért dobog most gyorsabban a szíved? Mi a baj?

- Nincs baj - felelte halk, nyugtató hangon-. Tudod, valami megváltozott bennem. Itt fekszel szinte az ölemben, és jó érzéssel tölt el. Örökre a szívembe zárom ezt a pillanatot.

- Mondd, holnap is itt leszünk? Mindig velem maradsz mostmár?

- Butus... Ha tehetném tudod...

Megakadt, egyszerűen nem bírt mondani semmit. Félve ugyan, de a mellemre rakta kezét, és figyelt.

- Neked is egyre hevesebben dobog a szíved. Miért van ez? -kérdezte értetlenül-.

- Tudod, nem tudom elmondani mennyire örülök annak, hogy érzem mennyire is valóságos vagy. Élsz. Bár nem tudom kiért és miért, de itt vagy. Velem. Nekem szentelted ezt az estéd. Vagy éppen csak így jött össze.

Befogta a számat, majd óvatosan végig simította az arcom, így csúszott le a keze lágyan a vállamon, a karomon, és maradt a kezemen. Közelebb hajolt, és lágyan megcsókolt. Szinte eggyé váltunk azzal a csókkal. Éreztem a vér áramlását az ereiben, értettem mindent, nem is akartam elrontani a pillanatot jelentéktelen szavakkal. Ez a pillanat, ezek a percek tettek boldoggá. Hajnalodott eközben és én tudtam valahol mélyen, hogy ahogyan semmi sem, ez sem tarthat örökké. Megszólalt hát, és én féltem a szavaitól nagyon.

- Tudod baba, mindjárt reggel van. Neked kelned kell, ahogyan nekem is. Szeretnék veled maradni, szeretném, hogy ez örökké tartson, de tudod vannak kötelességek is. Most csukd be a szemed, és képzeld el azt, amit megígértél. Utolsó napjait éli az emberiség, és mellettem vagy. Nevetünk. Nem bánthat senki, mellettem biztonságban vagy. Úgy ölellek, úgy csókollak, úgy szeretlek, ahogyan senki más nem fog soha. Nem lesz vége, így maradunk.

- Csodálatos -suttogtam-. Ez több, mint amire vágyom.

Üvölt a tv, riadtam fel rá álmomból. Kerestem őt, de nem volt sehol. Már megint egy olyan álom, melynek talán valóságalapja sincs. Egy őrült nap, a másik után. Írok, mert hobbi. Mosolygok, ha arra gondolok most alszik. Reggelig nézni tudnám. Miért olyan fontos ő nekem? Szeretném, ha kölcsönös lenne, de ő más világ. Nem, én nem vagyok szerelmes. Én csak...Erre még nincs megfelelő szó. Talán lenne, ha tényleg, de tényleg megérinthetném és elhihetném, hogy nem csak egy álom. Félek, hogy megrémül ettől, félek, hogy valami megromlik köztünk. Bár már késő. Többet mondtam, mint szerettem volna. Rossz neki, hogy megismert. Rossz vagyok. Tönkrefogom tenni, pedig nem célom. Mennyire rossz ez... Mmmm... valami...(L)

hazaiszar

2010-07-27T07:07:00.000-07:00

számolom a napjaim, mint kisgyerekek tépkedik a virágszirmokat

köpök a földre, ezt adom a világnak, egy őszinte fuckyou-t

kicsik, nagyok, fiatalok, öregek, kurvák és szűzek

cigi, újság, telefon, kávé, tv, biblia, teáscsésze, úszómedence

szegénység, luxus, kretének, értelmesek

szakadt függöny, koszos ruha, tiszta szív, sebzett lélek

eltévedt gyerekek várják a megmentőt

szívnak mert önzőek a szülők

kiábrándult idősek kérnek segítséget

öntelt fiatalok hazudnak reményeket

hontalanok esedeznek pénzzért vagy kajáért

tanítják a tv-ben hogy ne adj, holott teis várhatod még

felelőtlen szülők dobják el a családot

mással feledik nap mint nap a bánatot

tagadják ha bebuknak, emelt fővel hazudnak

sírva szökik a gyerek, arcát kezébe temeti

nem érti ez miért pont vele történik

pedig nem csak vele vannak bajok

romlott a világ, menekülnék hanyatthomlok

igen fáj a szívem, mert hülyék az emberek

toleranciát már alig ismernek

ítélkeznek s önfeletten kacagnak

miközben másnak egy életreszóló sebet okoznak

segítséget nem nyújtanak, de várják, hogy kapjanak

azt hiszik mindig lesz holnap

pedig kitudja ma van-e az utolsó nap?

mi vagyunk, igen mi mindannyian az evolúció zsákutcája

sírni tudnék ettől a mocsoktól.

ott volt a bárkán ádám és éva

elmebeteg főnökök, megalázkodó gyávák

félő hitetlenek, bátor félholtak

síró megbántottak, nevető gonoszak

boldog lennék ha mindenki megdöglene

legalább nem lennének kihalóban lévő állatfajok

nem lenne globális felmelegedés

nem lenne a sok ártatlan ember akinek most éheznie és szomjaznia kell

nem lenne szmogos levegő, lennének erdők, melyek otthont adnak azoknak, kiktől elvettük a hont

rohadna a föld a hulláktól, mert mind, mind szarok vagyunk.

hol volt hol nem volt, szopjatokle mind

2010-07-26T00:55:00.000-07:00

Üdv reggel, üres gyomorral, hányingerrel. Hmhm, már egy órája aaronnal lennék...:/ Holnapra napoltuk a mai talit az eső miatt, hát nekem végülis mindegy a holnap is, ugyanis ráérek késő délutánig. Itt mondjuk nem esik, de megértem, ha nem akar esernyő alatt vagy süsüben celebkedni. Érdekes módon minket mindig megtalál az eső. Bár inkább fázzunk, mint hogy szarrá izzadjuk magunkat. Szerintem kellemesebb érzés :D Amugy nem vagyok túl jó de tól rossz kedvemben sem, bár mama reggel eléggé felbaszott idegileg. Mi az hogy ronda vagyok, és ha én lerusnyázom leakar ütni vágódeszkával?XXXXXDDDDDD Legalább ütött volna le :"D Szánalmas egy vénasszony de tényleg. Minden édesességet felzabál előlem, minden kaját betermel, holott tudja, hogy imádom. Mindig leszólja a fejem ha valahová készülök. Nem értem miért nem lehet megérteni, hogy kezdek elég rendesen felnőni és egyértelmű , hogy azt csinálok amit akarok, ezzel párhuzamosan neki meg nem lesz élete. :"D Nem is arról van szó, hogy nem enged ide, vagy oda, mert habár szóvá teszi, hogy nem örül neki, nem marasztal. Az idegesít, hogy mindenről tudni szeretne, és beleszól mindenbe. Nem mindegy, hogy kivel találkozok? Még csak a tanulás rovására sem megy, nem mintha egyébként arra menne :"""D A másik kedvencem, hogy miért nem lányokkal barátkozok. Na miért?:"D Ah...:"D Ma meg lesz matcimtól a signem *.*(L) 12 days és nyelvpc, bár még mama nem egyezett bele x) Nyalni nem fogok, hiszen hiába dolgozom ki a lelkem, abba is hibát talál. Na ő az a tipikusan mindent és mindenkit kritizáló gusztustalan külön faj. Anyának is ennyi baja volt vele? Nehézségek az élet minden terén vannak, ezzel énis kellőképpen tisztában vagyok, de Ő aztán tényleg mindenen és mindenkin túl tesz. Nem is csodálom ezek után, hogy anyu nem bírta tovább...-.- De én legtöbbször jót röhögök rajta, azt hagyom a picsába. Aki hülye haljon meg^-^

Boldog vagyok. Köszönöm(L) Hálás vagyok neked, jó érzés ez a boldogság, hozzá tudnék szokni. Pontosabban mindenkinek hálás vagyok, aki törődik velem az utóbbi időben^-^ unokatesók, új családtagok, barátok, meg a nemmmondjuk ki a nevét xD

aleejandro

2010-07-24T14:49:00.000-07:00

Heeeeeloo. Uristen, hihetetlenül boldog vagyok végre*____* Minek is köszönhetem ezt? Zajlik az élet. Leitnerrel beszélgetek egy ideje, á gecijóarc:D Még bő 10 percig happy b.day Matcim van *.* Uristen de imádom*.* Találkozni akaroooook vele*.* Istenem, nem tudom mi fogott meg benne, talán tényleg eltér az átlagtól, és szerencsésnek érzem magam, hogy ismerhetem :$ Talán vele vagyok jelenleg úgy egyedül, hogy nem elég ismernem. Másból bőven elég annyi. Annyira egyforma mindenki...Én ugye csak a különleges embereket gyűjtöm xP Ahh a mai napom odavágott rendesen. Életem első bobozása:D Ahh:D Fék nélkül le a hegyről xD Szerintem Kriszti se jön többet velem ilyen helyre xD Álmos vagyok .___. abba is hagyomezt xD nincs kedvem most írni xD még egy órát beszélek leitnerrel azt csucsu xD

naaap

2010-07-22T09:39:00.001-07:00

füligér a szám uristen
hát napok óta tengek lengek, tervezgetek mit és hogyan kéne. fel szeretnék menni pestre, találkozni matcival, meg ezzel azzal*.* uristen aligvárommár*.* én leszek a világ legboldogabb emberre ha összejön Pesten mindenkivel minden úgy ahogyan szeretném. és akkor ott alszom picifiamnál:) bár többször megtehetném:(
ma volt nálam Sempi :D sikeresen lekéste a délelőtti buszt úgyhogy délután jött xD egy buszon Linettékkel :D:D Hmmhmmm megláttam Sempit, hát aztsetudtam hirtelen mitcsináljak így hát egy lájtos nyakábaugrással üdvözöltem :):) egy darabig üldögéltünk a parkban beszélgettünk meg ilyesmi, aztán feljött hozzám. rövid ismerkedés mamával után feljöttünk az emeletre a picicicuval. Hát jóvolt túúúúljó, erről többet nemis beszélek :D:D Magáááánügy*.* Majd jövőhéten megyek vele fodrászhoz meg ilyenek :D haha lol, megszerettem nagyon, bár még mindig paraszt kicsit xD namajd én megnevelemXD
Na ma lesz-e Tisza, mint a napokban, nemtudom .Hja éééés gyűűűlölöm a nagyképű embereket. Ekkora egot még életemben nem láttam, nade hogy mire? pfej... Majd megneveli az élet;) Ennyit róla:D vagyis róluk. Elég sokkal lett bajom a héten, de ő viszi a pálmát.
uristen sempi illatú a kezem meg úgy kb mindenem xd

antiszociálisságos jóságosság van

2010-07-17T16:43:00.000-07:00

Nagyon antiszoc vagyok ma és nyűgös, pedig még csak azt sem lehet mondani, hogy nem aludtam eleget. Sok mindenkit elküldtem a picsába, és nincs bűntudatom. Külön kértem basszus, hogy akit nem bírok, ne zaklasson ma. Erre tessék... Egész nap beszélgettem egy sráccal, Mátéva^^ Höh, aranyoos :) Meg felvettem valami igennagy arcot is :D Szóval így jobb volt a kedvem. Meg Mettel beszélgettem kicsit Aaronról, meg Pinkről és egyéb dolgokról, nameg a sáskajárás x) Egyébként passzolom a bajomat, igazából nem is akarok rájönni mi az. Azért sajnálom ha valakit szeretek, és ma ok nélkül bántottam, bár nem volt olyan ember akit szeretek és bántottam volna. Jó egy kicsit egyedül lenni, érezni a szabadságot ebben a börtönben...Azt hiszem neki látok rajzolni, vagy olvasni, még nem tudom, akár mindkettőt. Éjt:)
http://www.youtube.com/watch?v=DNa0-PXDZmA
loveu pink

HÖÖ

2010-07-16T13:11:00.000-07:00

Összevagyok zavarodva, nem találom a helyem. Unatkozom egész nap, najó van mikor alszom is. Igazából egyetlen dolog, amit szeretek. Már majdnem elfelejtettem milyen a padlóról a kilátás. Hmm... Kellemetlen helyzet ez, senki sem mondta, hogy nem lesz az, de mindenbe bele jelszóval ééén bááármit... Looohl, kezdem pedofilnak érezni magam, meg kibaszottul szerencsétlennek is. Szerencse, páff... Holnap úgy néz ki megyünk ki a Tiszára a csajokkal napozni, bár én konkrétan csak úszni szeretnék, engem mindenhogy fog a nap. Ma is akartam menni, de senki sem jött, így hát ez kimaradt az életemből. Meg amúgy sem aludtam semmit, ugyanis Danó szóval tartott reggelig, aztán meg délutánig Márkó, és lényegében semmi időm nem volt alvásra. Jó úgy kb 2-től vagy 3-tól aludtam 7-ig miaz ?:) ahh irritál, hogy pár napja nem vasalom a hajam. Szerintem most majd veszek egy hideg fürdőt és kivasalom szépen. Hátha addigra hűl valamicskét a levegő. Na meg a másik dolog, tesómmal ma összefutottam a lépcsőn, épp madártejjel a kezemben egyensúlyoztam, és hát észrevette, hogy nem vagyok túl kommunikatív. Micsoda felfedezés;) Aztán persze bejött hozzám kérdezősködni, hogy miért nem megyek ki, és hogy mi a bajom?...Én persze rávágtam, hogy semmi, csak egyszerűen nem szeretek vegyülni, meg amugyis pont akkor keltem fel. Neki meg természetesen ennyi indok nem volt elég és tovább faggatott, bár már annyira nemis rólam, hanem arról, hogy kedveltem-e Andorékat?... Na igen most jön az a rész, hogy megjátszom, hogy mindenkit utálok. Persze, hogy nem kedveltem őket és nem hiányoznak, ami végülis teljesen igaz kivételesen, nem kell hazudnom. Jönnek vissza... Tesóm nem tudott kifaggatni, jött a B-terv, nagyanyám a hőmérővel, mert a szobám szaunaként üzemel lassan. Nevetségesek, hogy mikor tényleg bajom van, nincs mellettem senki, amikor meg jól vagyok, tömegestől érdeklődnek mi a gond. Nem tudom melyik a furcsa, bár nekem személyszerint egyiksem. Talán az a furcsa, hogy szakítottunk Gabival, és meglepően jól viselem ?:S Vagy csak én gondololom, azt, hogy jól?:S Na igen és hogy honnan tudják? Az a helyzet ha rákérdeznek valamire, őszintén válaszolok, soha sem hazudok. Magamtól meg nem mondok semmit. Lényegében ennyi. Ha egy embernek elmondom, utána tudja az összes többi. És fáj a hasam. Na ma hajnalban tényleg alszom!!!:) Bye

NOOOOTHING

2010-07-14T19:12:00.000-07:00

Kurvára nincs idegzetem senkihez, ezért inkább ne is írjon rám senki sehol! Kommunikatívitás 0%. Életkedv -100%. Najó akit szeretek és tisztában van vele, keressen. De egy darabig biztosan ne mondj semmit, ha nem tudsz szebbet mondani annál, mint amit a csönd tud. Love U Baby.

My heroine

2010-07-14T13:03:00.000-07:00

Heloo béjbiz:[
Brr volt már veletek olyan, hogy nagyon hamar megszerettetek egy srácot és kölcsönös volt? Nos az tény, hogy a tortán a hab a kölcsönös dolgok rengetege^^. Bár mostanság még tortáról sem beszélhetünk:/. Szóval az a lényeg, hogy pár hete csak úgy eltűnt, pedig biztos vagyok benne, hogy már rég túljutottunk volna a lájkoláson :") Írtam neki, nem bírtam tovább. Erre a válasza csupán annyi volt, hogy nem tudja miért csalódtam benne, bár tudja, hogy nem szólt a nyaralásáról, és még most is nyaral, ezért nem nagyon tud lenni... Ennyit kaptam. És mit megadnék azért, ha látnám bejelentkezik hosszú idők után msn-re. Biztosan egy doboz cigi sem tudna lenyugtatni. Őrülten hiányzik. Néha úgy érzem ő az, akit régóta keresek már, néha pedig úgy, hogy már rég megtaláltam azt, akit kerestem. Most pedig elveszítettem azt, akiről azt hittem, hogy megtaláltam. Nekem igazából alig van valakim. Ismerősöm rengeteg, barátom nagyon kevés.
Uramisten, és rámírt, és azt se tudtam, hogy fennvan :"D Úgy dobog a szívem, hogy ááá*.* Volt értelme hallgatni a my heroine-t?:$

hamajd ott tartotok...

2010-07-13T16:25:00.000-07:00

Én ma meghaltam kicsit. Úgy tényleg, ismét. Én soha többé nem mondom neki már, hogy szeretem, mert akkor boldog lesz végre, és soha többé nem erőltetek rá semmit, mert azt akarom, hogy legyen végre szabad, hisz minden vágya. Nem fogom többet megölelni, és nem játszok vele már. Nem fogok több puszit adni neki és nem fogom megigazítani a haját. Nem borulok többet az ölébe. Én megígérem. Én többé nem leszek Roxi, maximum egy halvány utánzat. Szóval aki ismerte és esetlegesen szerette, tudatosuljon benne, hogy ő úgy nincs többé. Mától csak nevetni fogok [mikor látnak].

Mélyre merül a kis hajó

2010-07-10T17:25:00.000-07:00

Megnyugtat a zene, idegesít a zaj
Csillapít a baráti szó, irritál a kritika
Hangomat elnyomja a csók
Szemem hazudva viszonozza
Példaképe a gyereknek van
Saját feje után megy minden merész
Te meddig mész?

Szereted a kalandot?
Kóstoltad már tortán a habot?
Nézz a szemembe és úgy mondd
Neked van még hited
Ártatlanul add kezembe kezed
Rakd a szívemre füled
Engedd csókom

Messzire sétálok
Fülessel lépek át a piroson
Szabályt hágok ismét
Nincs gondolat és nincs érzés
Nincs korlát, nincs fék
Szabad vagyok és független
Csókot kaphatsz ezret
Tiéd mégsem leszek

Lila tollal írom kockás füzetem
Rajzolom a képeket
Kerekítem a dátumot
Ráhajtom fedelét
Takarékba rakom

Nézem a napot ismét
Fújom a füstöt a frissbe
Szürcsölöm a kávém
Dúdolom a dalom
Itt kell hagynom valaha
Fel sosem fogom

Falra szögezem emlékeim
Már megint beleunok
Darabjaira töröm tükröm
Szilánkokon sétálok
Meg sem rezzen arcom
Nevet rám a halott cinikusan
Képek az emlékfalon
Piás üvegek az asztalon
Nem, én nem sírok soha
Nem, nekem nincs hibám
Épp csak tökéletes nem vagyok

Belém rúghatsz ötszázszor
Én akkor is talpra állok!
Nézz a szemembe, ha mersz még
Mondd, hogy elérted célod
Visszaköszönök neked százszor
Megkérdezem hogy vagy
Sétálok veled napokig
Nekem ugyan olyan vagy
Nevetséges, szánalmas emberek
Az fáj csak, hogy köztetek kell élnem

Levetem ruháim, bedobom a szennyesbe
Meggyújtom a cigim, kinyitom a vízcsapot
Énekelek, táncolok, van zene, nincs gondom
Ki van a tükörben?
Tróger, szánni való, senki
Elmerülök a habokban
Szárnyalok valahol a mélyben
Nyúlok elmerült szívem után
Temethetem, sosem érem el
Belefulladok saját tengerembe
Elkezdődhetne már ezeréves álmom
Csuknám le szemem, tenném imára kezem
Valahol a mélyben fiatal szív síratja halálát
Dúdolja legbúsabb dalát
Vére mint a csendes óceán
Miért kellett így történnie?
Felejtenék már, de késő
Felejts el te is, legyél a polcon a legújabb babám
Kerülj fel a falamra és légy büszke rá
Nevess te is cinikusan, úgy is megy
Más lettél, pont mint a többi
Megváltoztattalak, ne sírj
Már rég megszűntem
Az akivel beszélsz, nem én vagyok
Rossz vagyok, tudod, baby...

buuu

2010-07-08T12:06:00.000-07:00

fuuu uristen xd tesóm szakított a nőjével lol xD ki lepődik már meg ezen ?:"DDDDDD azt hittem végre megjött az esze, hogy gyerekes, fiatal, gazdag nővel áll össze, de elis ment neki úgylátom XD mindegy, legalábbis nekem, hogy mit csinál :"DDDD és visszament az exéhez .___.
mamár végre jól voltam, a szédüléseken kívül nincs gáz.
a hajnalom úgyvolt szar ahogy volt. bár gabi néhány kijelentése jólesett. talán így a jó. jobb szeretek hülye maradni.
áleálehándróóó áleálehándróó fernáááándó. don't call my name don't call my name
http://www.youtube.com/watch?v=rzOQJh_TsvY&feature=player_embedded

szar ez az élet, bár szebb is lehetne.

2010-07-07T03:53:00.000-07:00

brrrrrrr... olyan bűntudatom van, hogy ordibáltam mamámmal, de tököm televan. Nincs itthon semmi kaja, kenyeren meg vajon kívül, én meg ugye szeretek mindig mást enni, vagyis legtöbbször. Tudom, hogy vannak anyagi gondjaink, és mindenélelmiszert a tesóm vesz, de ha egy hétig nem megy tesóm boltba, ami ritka, mert kb 2-3naponta megy, akkor éhezés van keményen. Na nem volt ez mindig így, sokáig bőven volt kaja, és hasonló helyzet állt fenn, de most ugye 3 fővel bővült a családunk, és ugye ugyanúgy ők is esznek. Ez nekem nagyon szokatlan, hogy üres a hűtő és kellemetlen is, mert kb keresztanyáméknál érzem magam.
A másik problémám, hogy már vagy 4 napja, SEMMIT nem alszom szinte. Nem hagynak. Először mindig a gyerekek hangjára keltem fel, mostanában meg már rutinból, bár szerintem a tv miatt is felszoktam kelni, és mégse bírok elaludni nélküle :"D. Ma meg arra keltem fel, hogy jön nagyanyám, hogy nincs a szomszédnak netje, csináljak valamit, én vagyok itthon a zseni, Balázs meg Pesten van tárgyaláson. Jó mondom oke, te ne foglalkozz a szomszéddal, mer énis leszarom, ők meg húzzanakfaszomba. Lerendeztem ennyivel, de reggel 5 óta 10ig 3x keltettek fel. Nagy trauma, főleg hogy kb 3kor aludtam el. Ilyen az élet. Ha visszaalszok az lesz, hogy lusta dög vagyok. Pedig azért tegnap is elmentem boltba, meg sokszor főzök, ha azt mondja nagyanyám, bár most mégis miből tenném?!...
Jövőhéten megyek Patakra, ugyanis jön Niksi nyaralni, egyértelmű, hogy kinem hagyom. Imádom már vagy 3 éve*.* Jó kicsit megromlott a kapcsolatunk, elzüllött :S Sok emóspánk. Na jó én se vagyok a régi, de a mostani önmagam a fav mind közül :"D
Valamelyik este kicsit magambazuhantam, előkaptam egy spirálfüzetet, ugyanis a régi naplóm eltűnt, és írni kezdtem anyunak. Szar, nagyonszar most, már-már olyan, mintha soha nem élt volna, s mégis a szívem közepe lenne. Minden jónak amit teszek, ez az alapja. Szeretném, ha olyan lennék, mint ő volt. Szőke sohasem leszek, de igyekszem is kívülről belülről rá hasonlítani. Ha nem tanít meg arra, hogy hogyan kell felverni a tojást, tegnap éhenmaradok. Ha nem tanít meg helyesen írni, most valószínűleg nem itt tartanék. Annyi mindenre megtanított és annyi mindent tanultam tőle, hogy szánom azokat az embereket, akik szerint anyu egy díva volt, és soha semmit nem csinált. Jó tudom, hogy sokszor nem ő foglalkozott velem, nem ő mosta a hajam és nem ő vitt a suliba meg hozott haza, de mégis minden tőle telhetőt meg tett, mamámnak pedig az állatokon meg a növőnyeken kívül nem volt másra gondja, így hát engem nevelgetett. És mégis, alig tudok valamit anyuról. Nem tudom a kedvenc zenéjét, nem tudom mi volt az álma...És rengeteg dolgot tudok róla. De mégis, úgy szeretnék még egy esélyt arra, hogy jobban megismerjem. Esküszöm minden jót eldobnék magamtól, csak őt kapjam vissza :( Nekem senkimásnek kéne :(
Olyan egyedül érzem magam. Jó tudom, hogy mindig lesznek akik nem hagynak egyedül... Tudjátok milyen rossz volt, mikor kórházban voltam és az az egyetlen egy ember, akinek csak a hangjára vágytam, még csak fel sem hívott? Nagyon rossz érzés volt, hogy nem érdekelte mi van velem. Nem tudok többé megbízni benne, mégha "együtt" is vagyunk. Nem megy. Nagyon igénylem a törődést, és legalább barátként lett volna lélekben mellettem. Nem csoda ha meggyógyulni sem akartam. Sosem kaptam még annyi szurit egyszerre, bár már alig éreztem. Azt se bántam volna ha kést döfnek belém, még hálás is lettem volna. És most a legszarabb.. természetesen. Nem tudok mit csinálni. Egy részem boldog, valamennyire, mert most talán velem van, bár közelsem ragaszkodok már annyira hozzá. Csalódtam benne, mint ahogyan ő is bennem. Valami most megváltozott. Kicsit a régi, kicsit rossz, van valami nagyonjó, de nemtudom. Hiányzik valami, vagy valaki. Nagyon. Összevagyok zavarodva, nem tudom mit akarok. Boldog akarok lenni, de valahogy minden erőfeszítésem ellenére sem sikerül. Bár van haladás, főleg a személyiségemben^^ A másik részem pedig elkeseredett az itthoniak miatt. És tudom, hogy a jobbat felesleges remélni, csak rosszabb lesz... Kitartás...
És igen, azon a depis estémen, nem csak anyunak írtam egy kis szösszenetet, hanem neki is. Aféle kicsike kis ajándékképpen, amit sohasem fog megkapni. Félek attól lavinától amit elindíthatna. Úgyis csak mosolyogna, én meg összetörnék ismét is sírnék. Hogy milyen reakciót várok? A régi őt. Ahogy tudta értékelni a dolgokat, az érzéseimet. Nem várom el. Nem. Sajnálok mindent. Bár ne tudnék érezni...

Volt egyszer egy...

2010-06-30T16:32:00.000-07:00

Hát hello..

Wah, olyan unalmas hapjaim vannak, hogy legszívesebben felkapnám a bőröndöm, és GO LAS VEGAS*-*(L) Tényleg csak az segíthetne rajtam. Hiányérzetem van, hiányzik anyu, család, Gabiszivem, Zeuszkám:( Nekem nem érdemes egyetlen filmet sem megnéznem, ahol kutyákkal foglalkoznak azt hiszem. Mindig hiányzérzem támad:( Egyébként Aaronomat is hiányolom, dehát tudom, hogy ő jó helyen van, meg sms-ezünk is, így azért jobb. Nemrég megismertem egy miskolci srácot, nagyon aranyos, és talán még sajátmagamnál is jobban szeret x) Jó lenne vele összefutni, beszélgetni, deszkázni meg cigizni és stb. Dehát pont van annyi tapasztalatom, hogy gyakorlatilag lehetetlen megcsalás nélkül letudni egy ilyen napot. És nem akarom megcsalni a barátom, túl fontos ahhoz, hogy elveszítsem, és ezzel mindenképp elveszíteném. Meg amugyis én csalódnék magamnak a legnagyobbat...Hja és hála a Facebooknak meg a Monster energy drinknek van egy canadai spanom:D Nagyon jóarc, és full feka :D Kicsit tud magyarul, nade hogy honnan az számomra is rejtély x) Amugy elegem van az otthonomból, mert olyan, mint egy illegális gyerekmegörző. De ettől függetlenül az enyémeimet szeretem :D Meghát velem is mindig leálltak játszani az unokatesóim, most ha én egy nővér szerepét töltöm be, miért ne?:D Lehet hülyének néznek, hogy leállok velük bújócskázni, de van ilyen xD

HIÁÁÁÁNYZIK PICISZIVEM!!!!! Hozza valaki ide nekem, kéééérem :( Láátni akarom :(

hááááj

2010-06-24T09:07:00.000-07:00

Hát végülis nem is tudom miért írok, miért tartom erre érdemesnek a mai napot. Úgy érzem "papírra" kell vetnem néhány dolgot, csak hogy később emlékezni tudjak, bár szerintem nem sűrűn fogom elfelejteni. Hát hol is kezdjem? Felültem a buszra, szarrá untam magam kisikét, de végülis hamar eltelt az idő olvasgatással. Feszülten vártam a leszállás pillanatát, hiszen tudtam jól, hogy ott fog állni az a szőke srác, aki szívemnek oly kedves^^. És ott is állt és várt. Hát elindultunk a vizikapuhoz csövelni, és végülis a kisebb sértődéseket leszámítva jóvolt^-^ Közben söröztünk, bár én nem ittam szinte semmit, ugyanis nem kívántam, meg elszállt az idill:"D Gabit se láttam még így XD de aranyos volt nagyon*.* Nem bebaszva, mert azért az bebaszna XD MMMMM hogy lehet egy embert ennyire szeretni, kívánni és akarni ?:$ Egyszerűen imádom és már hiányzik, bár kissé olyan érzésem van, mintha még mindig mellettem lenne és szorosan ölelne, majd simogatna:$ Aztán meg történtek olyan dolgok amit nem közölnék itt senkivel sem, aki érintett, nameg akinek tudnia kell (van ilyen?O_o) az úgyis jól tudja^^. Azt hiszem valami új elkezdődött, valami ami még mindig a régi. Ez túlontúl jólesett, mármint vele lenni egésznap. Fájt is mikor felkellett ülnöm a buszra:( Hiszen nem tudhatom mikor látom legközelebb...

...

Ott állt a lány, s nem érdekelte a természet, ami valahogyan mindig elvonta a tekintetét arról, amivel foglalkoznia kellett volna, inkább a fiú friss kékes szemébe nézett, és megérzett valamit. Talán jót, talán rosszat, de végülis kinek a pap, kinek a papné. Hiába volt fülig szerelmes abba a srácba, akié a szíve már nagyon régóta, mégis tökéletesen látott és tudott mindent. Egyedül azt nem tudta, hogy ha nincs szerelem, mért van ő most ott? Miért fogják egymás kezét? És miért lehelnek újra és újra édes csókot egymás szájára? A válaszokat nem találta, viszont könnyek gördültek le az ezerarcú arcán. A fiúnak is végtelenül bánatos volt a tekintete, de azért letörölte a könnyeket kedvese arcáról. Heverésztek és heverésztek, nem tudták mit akarnak, csak együtt legyen az a valami. Együtt hiszen külön ösvényeken járni egyik sem akart. Se vele, se nélküle. De azért inkább vele.

~ Néha nem tudom miért lenne jobban okom sírni. Azért mert tudom mit akarok, és valahogy Isten mégsem úgy intézi a dolgokat, hogy nekem pozitív legyen, vagy azért, Mert még én sem tudom, hogy mit akarok, de rendületlen imádkozom, mert tudom, hogy kell.

Szeretem, és milliószor leírhatom akár, mégsem fogja tudni senki, mennyire nagyonnagyon szeretem. Nem vagyok nagyravágyó, éppen azért nem kérnék több jót az életembe, csak nagyjából maradjon minden így, mert most igazán boldogságot érzek. De nem vagyok önző, és ezt az állapotot nem tudom kisajátítatni magamnak. Múljon ha múlnia muszáj. ÉS ha valaki mégegyszer a muszáJ-t LY-nal írja, kaJakra mondom, hogy belefoJtom a Tiszába x)(L)(L) xoxo

póóóker

2010-06-22T18:43:00.000-07:00

ááá, rájöttem imádom a pókert, amugy helloszija van. Istenem, ha előbb rájövök, hogy ilyen jóvagyok, annak szentelem a fél életem, és hát ez most megis történt. Rátaláltam az első és egyetlen szerelmemre*.* Najó egyetlennek nem nevezném, de majdnem. Sokáig nem értettem, hogy mások mit esznek rajta, de jólvan mondom csinálják. Aztán rájöttem totál az én műfajom, és az alapokat tudom, hát gyakorlok kisikét. HÖHÖ:D

Aztán ma olvastam egy csajszi blogjában, hogy nem a pontosságáról híres, már ami a tájmot illeti, hát totál magamra találtam benne, mert, hogy nekem sem erősségem a pontosság. Végülis nem azért kések általában mindenhonnan, mert jó érzés másokat megszopatni (főleg ha egyedül és szívok), csak olyan ember vagyok, aki mindig ráér, és az utolsó percekben kap észhez, hogy hát rohadtul nem. Vagy éppen leállok beszélgetni, és túlbeszélem a kereteimet XD éshát hoppá, már elkéstem, na akkor meg minek induljak?XD Hát hüm, olyan súlyos késéseim végülis még nem voltak :o Najó egyszer mikor a fél várost átfutottam egy srácért :'D És egyébként fullre nem volt értelme. De ez van, ez a kicsi Roo x)

Szoktatok úgy aludni, hogy reggelre gyakorlatilag egy nyáltócsa van a fejetek mellett?XD Hát valahogy érdekes a téma, mer én sűrűn kelek arra. Bár úgy vagyok vele, hogy a veseproblémáim után inkább nyáltócsára keljek, mint arra, hogy elhalálozok annyira fáj. Amugyis a szoba érdeke, hogy ne nyögjek már kínomban, bár már nincs szoba, vagyis egy időre nincs, ami nem is nagy baj, mert jobb egyedül.

Épp ma beszéltem, vagyis már tegnap xD a lyányommal egy jót*.* Hát semmi kétségem afelől, hogy a géneimet örökölte, ugyanis robbanni tudnánk már egy ideje. Hogyisne tenném... Igazából csak jót teszek magammal, ha leírom mi bánt, úgy fullra, és olvassa akárki, publikus blog, tehát lezsarom ha ezzel könnyítek magamon, és másnak éppen szemét szúrja, vagy megjegyzést tesz, ott az msn, csak tessék!

Először is szeretek valakit, úgy nagyonnagyon tiszta szívemből, és a múltkori naplózottak után, hát huh... Egyik közös éjszakánkról volt szó, amikor ugyan semmi olyan nem történt, mégis azt mondta, hogyha tehetné minden este arra aludna és reggelente kelne. Hát huh *.* Tudom, már nem így van, talán nem is szeretné, hogy megöleljem és csókkal ébresszem, még csak azt sem, hogy puszit adjak az arcára, ami nekem olyan kedves... És féltékeny vagyok, bár nem styleom. Csodálkozok is magamon, hogy miért s miképpen. Amugyis halálraítélrt ez a kettőnk dolga, tisztában vagyok vele, mégha lehetne is ellene tenni, én már féligmeddig feladtam, hiszen tudom, hogy kicsi vagyok, és a szavaimnak nincs túl sok jelentősége, még csak befolyásolni sem nagyon tudok velük, nem mintha túlzottan szeretnék. Aztán meg az a rohadt Facebook, amit egyébként lájkolok de nagyon, hát újra és újra felbasz, mert olyat rak a szemem elé, amit jobbszeretnék nemlátni. De hálistennek vannak jó emberek, akik jobbkedvet csinálnak icipicikét, legalábbis nevetek. És igen, itt van ez a család dolog, Kriszti meg a kölkei. Hát, annyi embernek leírtam már a különleges ismertető jegyeket, hogy ide nincs kedvem. Aranyosak a kölkök nagyon, csak az anyjuk fészét nem bírom, de kölcsönös :DDD Nyugis itthon, hiszen nem kell attól tartanom, hogy tesóm unalmában engem szed elő, ahogy attól sem, hogy unatkoznék. Tesómnak gyakorlatilag nincs ideje rám, bár nem is bánom, nagyim kevesebbet néz felém, ami tök jó, és Andor szinte minden pillanatban zaklat, de hol lenne már baj?:D Hát nem mondanám, hogy családtagnak tekintem őket, de ideiglenes rokonnak, ami szerintem csak az én szótáramban szerepel, mindenképp.

Kevés dolog ad erőt a holnapokhoz. Jelenleg az, hogy csütörtökön Gabi, meglesz ismét a pc-m legalábbis ha találok tűt, fog még sütni a nap :)

HJA és egy ideje jó itthon a kaja, JÓSÁG VAN

na csöcsi, és jóéjt mindenkinek :D így hajnali 4 óra tájékán xd

életem legkedvesebb beszólása XD

2010-06-21T07:10:00.001-07:00

életem legkedvesebb beszólása XD kimástól? hát huszkától:"D

я oo™ ganéé üzenete:
*xxd
*IMÁDOM A NETEM
Tom Connor/Vezír üzenete:
*::
*képzelem
*nembaj
*ha nagy leszel
*akkor megtanulod uralni az áramköröket
*és egy pislogás hatására.. inygen fogsz neteznihöááá
я oo™ ganéé üzenete:
*xxxd
*szerintemmeg
*sose leszek nagy
*mivel 2 év mulva világvége
Tom Connor/Vezír üzenete:
*akkor bassz át mindenkit
*és vegyél egy magassarkút

2010-06-18T08:04:00.000-07:00

Tudta jól, hogy minden egyes lélegzetvételével rontja az esélyeit, és tisztában volt azzal, hogy nem tudja uralni szapora szívverését, mégis előállt akkor, mikor szembesült a ténnyel, hogy észrevették. Pontosan jól tudta, hogy ha most nem kerekedik felül rajta, örökre leírja magát. Úgy nyitotta ordításra a száját, mintha legalábbis tényleg az élete forgott volna kockán, s nem félt szemébe vágni minden rosszat. Többet tett, mint amennyit szeretett volna, sokkal rosszabbul intézte sorsát, annál ami egyébként is várt volna rá. Sebzett szívvel élt, mindent elvettek tőle, nem is lehetett többet várni, hiszen még a saját eszét sem birtokolta. Pont úgy élt, mint az élőhalottak, meglepő, hogy nem vigyott többre. Egyetlen örömét a múltban lelte, rendületlen elvárta, hogy a jelen múlttá elevenedjen. Dühös volt, hiszen egyetlen röpke periódus az életéből úgy vált értelmetlenné, hogy maga sem értette mégis mi játszódott le. Hogy is érthette volna? Még saját magát sem ismerte, legalábbis az újat nem. Nem szeretett már beszélni, hisz minek tette volna, mikor még mélyebbre ásta már az amúgyis süllyedő becsületét. Volt olyan ember, aki minden hibáján szemet hunyt, és olyan hihetetlen tulajdonságokkal, valamint jelzőkkel próbálta felruházni, amik kissé távol álltak tőle. Egyetlen barátjaként szerette őt, mert hitt benne. Bizony soha senkitől nem kapott még ennyi bizalmat, éppen ezért volt végtelenül hálás, s cserébe a szíve egyik darabját adta. Ez láncolta őket egymáshoz, a hit. Bár a szeretet nem köt, őket mégis kötötte egymáshoz. Nem tudni közös történetük végét, lehet a szeretet idővel egyoldalúvá válik. Nem volt mindenkivel ilyen fényes a viszonya, az bántotta, akit a legjobban szeretett, hiszen már majdnem gazdájának tekintette. De mégis nő, akaratos, és nem erőssége a behódolás, ennek ellenére megalázkodott, józanon vagy vakon, nem tudni. De mindannyian tudjuk, hogy mindig az bánt minket a legjobban, akit a legjobban szeretünk, hiszen ha egy utcai jöttment próbálna minket sértegetni, kiosztanánk ugyan, de nem vennénk magunkra. Azért fáj ennyire, mert kezébe adtuk a szívünket, s minnél több emberrel tesszük ezt, annál inkább lesz úrrá rajtunk a szerelem és a szeretet, mégha annyi fájdalom árán is érezzük. Talán érthető a dühe, és az is, hogy az egyik legjobb embert bántotta, akivel összehozta a sors, hiszen Őt ha szerették is, rövid ideig, s dobták el úgy, mint egy koszos rongyot. Ritka volt fáradt szívében a hála. Harag gyúlt lángra ragyogó szemeiben. Mai napig ott lobog, és szüntelen várja a tiszta, kék vizet és a harmatos, zöld füvet.

Lassan, csöndben, lehetetlen

2010-06-17T18:29:00.000-07:00

Újabb hajnal, újabb halk dobbanás

Csak a szívem dalol, semmi más

Bús dala lüktet ereimben

Mintha ki akarna törni, de mégsem

Úgy viszi szét a dalt az ereimben

Mint valami méreg, árad szét a testemben

Minden egyes nappal halványulok

Halványul a bőröm, a lelkem, tudatom

S mint a bolond, csak azt mondogatom

Eltűnök, elveszek a sűrű ködben

De nem kell, senki ne legyen mellettem

Álljon meg beteg szívem lassan, halkan

Üsse még az utolsókan finoman

Hal fejezze be dalát, kezdje ezeréves álmát

Végzett mindennel, mi mereven ide láncolta

Fájva ugyan, de csöndesen dúdolja

Megszelidült, jámborsága okozta vesztét

Véres könnyei mossák hófehér bőrét

Halkan áll tovább, nesztelen hagyja emlékeit

Őt talán örökre elfelejtik

Nem is kíván emlékezetben időtlen időkig fennmaradni

Tudja mikor kell csak úgy továbbállni

Tovább bár nincs, s nem vezet út

Búcsúszó mégis mosollyal dúlt

Sírás kínozza torkát, s nyel

Mosolyog tovább, bár szeme nem nevet

De mégis ki veszi észre?

Nevetve búcsúzik, mintha jönne még...egyszer

Soha sem jön el, de nem mer...

Leereszti hosszú fekete tincseit, játszik a széllel

Egy utolsó csókot ad a világnak

Ami neki azt jelentette...

Hófehér ruhájába tép a szél, arcába fújja csillogó haját

Könny csordul végig arcán

Nevet, mert nem sírhat, soha többé

Szelíd marad mindörökké

Valahol, ahol senki sem várja

Nem nevet már többé a világra

Úgy tűnik el a napfényben

Mint egy délibáb

Ilyen magányos szívet senki sem talál

Nem lesz többé, nem dalol

Álmodik messze valahol

Álmodja a napot, mikor újra dobbanhat

Örökre vad maradhat...

lááááááászt

2010-06-14T15:27:00.000-07:00

Mozgalmas egy hetem volt, s bár ne lett volna az. Alig vártam az utolsó óra utáni csengő szót, s úgy hagytam el az iskola épületét, mint azelőtt soha. Rengeteg érzés volt bennem, s a következő év lesz az, ami jobban fog fájni. Megszokható az ÁVG, rájöttem. Voltak szép élményeim, és természetesen kevésbé szépek; sírtam rengeteget; sokszor ordítottam, hogy itt fogom hagyni az egészet és végül is most jöttem rá, hogy nem biztos, hogy öröm az, ha ott kell hagyni.

Elindultunk Pécsre, utolsó 4 nap együtt ezen az éven, bár úgy gondolom van akinek nincs 4 éve az osztállyal, s talán örülhet is neki.

Csütörtök: Megérkeztünk egy olyan koliba, ami Leila szavait idézve "Tanár úr szerint ez a legjobb koli, pedig még kívülről is there is a szar" XDD Amúgy ja, igaza volt :D 3 koliba volt elszállásolva az ország összes tg-s gyereke, hát elvileg a legjobb arra lett értve, hogy közel volt mindenhez, szerintem pedig arra, hogy minden ismerősöm ugyanabban a koliban volt XD Velünk voltak a Zrínyisek és a Besisek is na meg a Győriek és még kitudja kik. Persze még aznap lespanoltam megint Barni cicáékkal, kihagyhatatlan volt. 11ig beszéltünk kint este, örömömre láttam az arabot egy szál boxerban *o* Megnövesztette a haját, kis emosom :D Beni ugyanakkora fasz maradt xd Barnit meg imádom:D Rasztival ismét nem sikerült sokat beszélnem, ami annyira nemis nagy gáz xd Láttam a minimaxos pólós srácooot is*-* Végül is olyan emberekkel lettem elszállásolva 1 szobában, akikkel nincs nagy bajom (Redzsi, Tündi, Szilvi, Angi és Gabi) voltak viták, de alapjában véve jó volt. Előadtuk este a ludas táncot, amiben a legbiztosabbak voltunk helyezést illetően.

Péntek: Versenyek egész nap, kilométeres séta Pécs utcáin, lakat fal, Leőwey faszság, szit. Ezzel röviden elmondtam mindent. A péntek az ének/zenéé volt. Este nosztalgia bál 11ig, amin persze nem vettem részt x) Kint csöveltem a sziten Huszka Tomival meg a haverjaival, hiszen Tom aznap ünnepelte a 18. szülinapját. Kurva jó volt*-* Imádom őket(L) Tudom nem találkozunk többet, éppen ezért leírom először, a lakattal a szívem örökre Pécshez láncoltam. Hja igen, az nap NEM ALKOHOLIZÁLTAM, éppen ezért nem értem, miért kaptam fegyelmit alkohol fogyasztásért, de mivel úgyse hiszi ezt el nekem senki, nem fogok erről többet írni.

Szombat: Minimaxossal beszélgettem, és láttam egy szál törcsiben és még csak arra se voltam képes, hogy megkérdezzem hogy is hívják...De tudom, hogy Nyiregyre jár a Zrínyibe szal zsírjó. Tánc volt egész nap, meg délután városnézés amin nem vettünk részt, nekünk helyette szabad program volt. Persze előtte megnéztük a Munkácsy trilógiát, ami persze ha mindenkit fele annyira érdekelt, mint engem, akkor nem unta. Bár 3xra láttam, még mindig érdekelt, és nézzen bárki strébernek vagy lúzernek emiatt, imádom Munkácsy festményeit. Este díjkiosztó gála, amit végigröhögtem, mert előtte szilvapálinkáztam :$ Hát szép lehettem biztosan. Nyertünk csomó arany, ezüst és bronz érmet, most nincs kedvem leírni kik hozták ezeket nekünk, bocsi. És nem fürödtünk a szökőkútban, hát van ez így.

Vasárnap: Kurva szarul esett, hogy reggel az ofi ordibált velem, csak mert szerinte ittam, ezért minden szart a nyakamba akasztott...Kise látszottam a pakolásból, dehát van ez így. Azt mondta jobban örült volna, ha bevallom mit csináltam, csakhogy nem volt mit bevallanom... Elindultunk fél 9kor és haza értünk fél 5re. Közben találkoztam Pécs mellett egy benzinkutas sráccal, akinek eléggé megtetszettem, bár beszélgetésre nem túlzottan volt időnk. Aranyos meg minden így msn-en is, de nem az esetem és amugyis van egy féléves kapcsolatom, amit nem szeretnék elbaszni. Este meglepetésben volt részem, ugyanis nálunk lakik tesóm új nője, hát yippí... Nem részletezném miben volt részem...

Ma pedig egy enyhén unalmas napom volt. Nincs róla mit mondanom. Bye

Flügel

2010-06-06T04:36:00.000-07:00

Hányszor gondolok arra, hogy ha egy napig is, de más lenne

Ha nem lennék ehhez a szomorú földhöz kötve

Bár láthatnám mi van a felhők felett

Karomat tárva, szárnyaim bontva, meghódítva a kék eget

Nézhetnék le oda, ahonnan indultam

Selymes felhőkbe burkoltan

Nevetni a napra, mosolyogni a madarakra

Esőt hozni egy nyári délutánra

Magas hegyen állni, büntetni ki bűnös

Villámokat uralva, minden oly dühös

És hűvös, mint a lelkem, üres, csöndes

Mégha legbelül harc is dúl, örökké csöndes

Mindeki kapja azt, amit érdemel

Mégsem szeretnék az lenni ki ítéletet mond

Én hol elfogyok, hol ragyogok

Csak egy pici csillag vagyok

Van kinek védelmet és biztoságot nyújtok

Van kinek örök ellensége maradok

Én akkor is csak egy pici csillag leszek

Ha hiányzom csak nyisd ki éjjel a szemed

Virágos rétre borulva, hanyatt feküdve, felhőket bámulva

Aránytalanok, s mégis tökéletesek

Mint egy hatalmas vattacukor, olvadnak úgy össze

Ezernyi csicsergő hang

Lágy simogatás

Maradnék még, de hívogat valami más

Zajos város, siető emberek

Szerelmes párok üldögélnek

Szinte megeszik egymást

Rohanó autók, talán maguk sem tudják hová igyekeznek

Laza srácok és csajok, kezükben füstöl a cigi

Azt hiszik nagyok, s ez már valami

Sétálnak, ők sem tudják hova

Mégis jól érzik magukat, hiszen tartoznak valahova

Villogó fények, zebra, lámpa

Azt sem tudom, hogy kerültem erre az utcára

Csak állok mozdulatlan s némán

Senki sem lát, s nem szól énhozzám

Üresen állok, nem értek semmit

Szeretnék már végre otthon lenni

S nagyobb baj az annál

Nem tudom hol a hazám

Vár engem valahol valaki?

Hiányzom valakinek?

Azt hiszem nem tettem semmit, mivel rászolgálnék

Hát szárnyakat bontok, s tova szállok

Oda megyek ahol magamat várom

Vár a szívem, valahol zakatol

Hiába keresem, ő nem válaszol

Valahol otthon lennék

Valahol minden szép lenne

Se kötelezettségek, se muszáj

Minden pusztán csak a hangulatomtól függ

S ha szólít egy hang, merre igyekszem?

Én nem felelek, csak állok csendben

2010-06-05T04:28:00.000-07:00

hát hellosziasztok jóreggelt :D
heh most úgyrámjött a röhögés, mert azért lássuk be, vicces, hogy más 2 vagy 3 naponta jár szoliba, én meg alapból barna vagyok. Szegény Betti, az összes pénze szinte szolira megy el, nekem meg semmit se kell szolira költenem, mert nem nagyon falkulok télen, meghát ha egy pici nap is van az égen, engem alap, hogy megfog, meg ha nem így lenne, amugyse tartanám valószínűnek a szolit. Tőlem az távol áll.
Szerdán meg volt tartva a tanév utolsó önismerete, és hát egy full hülye játékot játszottunk, az volt a lényege, hogy mindenkinek a saját széke volt a postaládája, és kis papírra vetett ajándékokkal ajándékoztuk meg egymást, mindenki mindenkit. Leghülyébb dolgokat adtam természetesen, hamár személyreszólót kellett. Dzsindzsónak persze szuperszónikus esernyőt adtam, hiszen ebben a monszunos időjárásban szükség is van rá, az én cigányesernyőm meg persze szétment, mikor Dzsindzsóval mentem ki, ígyhát érthető miért adtam azt neki. Bettinek B.M.-et adtam, meg álomhajat, ami sose nő le x) Szadainak az én kis lámpámnak, mert úgy szeretem mint a lámpát, egy diktátor nagyit a papi mellé xD Majd mind elfoglaltuk a helyünket, elolvastuk a kis cetliket, hát meglepő ajándékokat kaptam. Ki kellett választani a kedvencünket, jelen esetben kedvenceinket, ugyanis sokan voltak még olyan tanácstalanok, mint én, hogy na mégis melyiket válasszuk. Én természetesen a Japán utat, Jeszit XD, és Gabit választottam :D Nem tudom kitől kaptam a Japán utat, de nagyon jól esett^^ Jeszit persze csak poénból választottam, mert tudtam, hogy az én drága spanomtól, Kurkitól kaptam, őt meg imádom, szal nem volt kérdés, hogy felolvasom az övét (L), Gabit se tudom kitől kaptam, de akkoris Ő marad a legszebb ajándék, azt hiszem egész életemben, sose kívánhatnék szebbet és jobbat, Ő a mindenem :) Ezzel persze tisztában is van mindenki, akinek tisztában kell vele lennie x) Azon kegyetlenül szakadtam, hogy Adi a világ legmagasabb sarkú cipójét kapta, hogy ne érezze magát picinek xD Betti pedig rengeteg szoli bérletet xDDD Matyi boldogságot, na vajon KITŐL?:$ XD Csomóan felolvasták azt, amit tőlem kapták, hát ez van, szeretnek :D És jó is^^ Nagyon fognak hiányozni :( De azért örülök is, hogy legalább egy kis időre is, de vége a sulinak.
Mai napra a terveim, 100%ban tételtanulás...kuuurva angol:( Pénteken elég szépen besírtam angolon, ugyanis az anorexiás tanárom nem túl kedvesen közölte a szöveges szarnak az eredményeit. 5 pontot kaptam, és kijelentette, hogy én vagyok a legalja, tőlem szarabbat nem írt senki :") Rosszul esett nagyon. Betti aztán megnyugtatott, persze azért még egy fél napig átkoztam azt a kurva anorexiás ****faszát. Szóval tanulni fogok, azért is megmutatom, hogy magolni tudok, és nem vagyok hülye! Azért változatlanul azon vagyok, hogy halálbaátkozzam, az én átkom úgyis megfogja, így járt;D
Tesóm hálistennek faszomtudja holvan, de nemis hiányzik. Tegnap se láttam, ugyanis 6kor bealudtam ruhástól szemüvegestől :$ Szal most azt hiszem veszek egy forró fürdőt *-* Holnap meg tanulok még, aztán megyek vissza a koliba és haza se jövök jövőhét vasárnapig, ugyanis megyünk Pécsre. Ott lesz az én drága egyetlen Ganém, akit imááádok*-* Nem szívok be! Nem nem nem! Vagyis remélem, hogy visszatudom utasítani. De azért inni fogok, persze mértékkel, az hiányzik mégcsak nekem, hogy kibasszanak. Lehet Huszka Tomival is összefutok, nem tudom, vele nem annyira szeretnék, de végülis jó fej, szal nemtudom :D Persze mi kezdjük a művészeti fesztivált a ludas tánccal. Yipííí... Előre is sok sikert kívánok magunknak, mivel nagy lesz a nyomás. Hálistennek nincs lámpalázam, sőőőőt XD Szal velem nagy bajok nem lesznek :D Mosolyogni kell végig, azzal se lesz problémám, ugyanis mindig mindenen röhögök x)

énsem tudom, te se, akkor mi menők vagyunk

2010-06-04T07:21:00.000-07:00

türüpptürüpp ^-^ helo mindenkinek :D Nem tudom ma miért is írok, értelmét annyira nem látom x) Esik az eső, nem tudok deszkázni, pedig már szeretnék. Aaronszítómmal faszomtudja mivan, már nem is lehet vele beszélgetni, úgyse válaszol, arra is semmi a válasza mikor tök barátságosan megkérdezem, hogy mizujs. Talán ha fiúnak születtem volna, még szivet is kapnék a szia mellé. HIÁNYZIK GABI x( nagyonszereteeem :( Jeszivel a faszom kivan, azthiszi Szandival szövetkezünk a háta mögött, közbe meg lófaszt :S Engem olyan szinten nem érdekel járnak-e vagy sem, hiszen nekem is megvannak a problémáim. Tökjó volt ma buszozni, egy full elmebeteg nő kiverte a hisztit XD Enyhén szakadtam XDDD Ő nem akart Kisvárdáig állni, és a férje sem, ezért egy 80 év körüli nőtől és egy kisgyerekes anyukától vették el a buszsofőr által foglalt helyet. Nem is ez volt a vicces, hanem az a hiszti amit levágott. Előtte Gabival meg Dáviddal cigiztem az állomáson, imádom őket^^ Igaz, hogy Vays parasztok, dehát na :D Csütörtök PÉÉÉCS : Szerintem Barnicicának a nyakába ugrok meg Beninek is >.<>

valaaaami nemtudom mi

2010-06-03T00:45:00.000-07:00

Sose írtam még suliból, vagyis nem tartom valószínűnek. Épp egy tanáros értékeléses izét csináltunk, előtte meg kikaptuk az ECDL vizsga eredményeket, átmentem Accessből :D Yeah :D 24ponttól lehet átmenni, és 25 pontom van x) hehe x) szinte éreztem amugy, hogy bukás lesz belőle, de örülök, hogy nem :D Holnap végre mehetek hazaaaaa. Annyira örülök neki, főleg hogyha lezárják a 37-est és jön hozzánk Adi, merthogy én nem hagynám, hogy máshoz menjen, még szép, hogy csakis hozzám. Betti meg...:/ Rosszul esett, hogy nem hívott delta bulira, bár megértem, hogy miért. Ott lesz Szasza meg Zsolti, Solya meg Csabi, nameg Jani, azúgy nemtudom... Nem is vágyom annyira, csak azért jólesett volna ha hív, de mivel még mindig legjobb spanok vagyunk, túlzottan nem zavar. Érdekes keddi napom volt, túl érdekes... Azt hiszem kedd óta nem vagyok szingli, mégis annak érzem magam, különösebben nem zavar, mert ugyanazt csinálom szinglin mint ha kapcsolatban lennék, magyarul semmit. Amugyis jobban megy nekem a hűség gyakorlása, mint a pasizás :"D Ez van x) Amugyis az én szívem a szőke hercegemé, lassan fél éve, szóval most így jó (lenne, ha bejönne hozzám a suliba). De nem haragszom, ugyan miért tenném? Kb olyan vagyok mint aki naponta 1 üveg rivotrilt beszed, végtelenül nyugodt, hiszen már csak 4 NAP ha a mait beleszámítom 5, de nem teszem. Ma lesz az év utolsó tanmódja YEAH:D Szeretem ezt:) Bár nagyon fognak hiányozni a többiek, hiába tudom, hogy van arra lehetőségem, hogy találkozzak velük, akkorse olyan, mint mindenki 1 helyen lenne együtt, mint még most. Sokan fognak hiányozni az egész suliból, főleg Gabi :( Jövőre nem jön vissza :/ Bár megszokható, eddig is kibírtam, ezután is kifogom. Azért jólesne még a héten egyszer találkozni vele, meg jövőhéten azelőtt, hogy elmegyek Pécsre, de nem én nem akarok sokat...Flügel...

2010-05-30T03:08:00.001-07:00

jááj mindjárt megy a buszom, van addig 4 órám, és még hajat is kéne mosnom, amivel akárhogy is igyekezek, min. másfél óra, meg van még egy csomó dolgom, de tudom, hogy úgysincs időm semmire. engem ver az isten, de elég rendesen xd van egy legjobb barátnőm 15 éve, sőt több, és imádom, és tetszik neki egy srác, de olyan fullosan nagyon, a srác meg bersze hogy bejelölt fészbukon :"D vipen látogat, már csak az hiányzik, hogy komizzon, vagy felvegyen msnre XD akkor kajak meghalok xd főleg, hogy még csak nem is bejövős :D meghát amugyis most nagy dilemmában vagyok xd bár szerintem feleslegesen XD Soha se kacsintgassatok legjobb spanra!;D szerintem nem tanácsos, lássátok szar helyzetem példának. Nembaj Roo nemgáz, ügyes vagy;o
amugymeg annyira fáj a hasam, hogy kb meghalok itt a helyszínen X_X gyűlölöm ha fáj a hasam, főlegha hiányérzet is társul mellé, na megisvan a halálom. valami nagyon hiányzik, de bár tudnám mi... na én most ellépek hajat mosni, aztán ha van erőm le is vágom a fufrum, ugyanis lenőtt a multkor akcióm hogyismondjam...maradványa x) és gecire sűrű, ritkítanom kéne meg kicsi formára vágni, nahogy ebből mi fog elsülni?:"D

visszamennyé

2010-05-28T10:49:00.000-07:00

mindenhol csak szerelem. óhogy dögölnétek már meg :"D háténmeg azértse leszek az. nem leszek menő. fulladjatok bele a tiszába fasszopók >.< nem akarok mégegyszer annyit dögleni az ágyon mint tegnap. nem nekem való. szóval határozottan mindenki dögöljön meg.
amugy ssssz. picsáááááááááááába. kell és akarom és lehetetlen. ééés ááááááááá. faszomtelevan már. nekem miért nem, másnak miért igen? mi a faszomért nem látom? miért nem veszem észre? óhogy baszna agyon az áram>.< megőrülök. ez nem az én napom. nagyonnem. reggel konkrétan azt hittem a lépcső közepéről kabummmm hanyatt. 10 perc a mai napomból, leírnám hány perc de fullra nincs agyam számolni, szóval hogy mennyi ami nem olyan perc. csak ennyi a kurva életbe ami totál kizökkentett. één most egy kicsit meghalok. aztán újraéledek és minden tökéletes, happy vagyok és süt a nap. ennyi kell. nameg cigi pia. jönne már jeszi istenem. nincs kivel beszélnem. tomi is lelépett. gabi faszomtudja, de hiányzik, vagyis azthiszem. jeszi meg legalább ír szmájlit mindig. amugymeg bekaphatja mindenki a faszom. irigylem azt a kibaszott boldogságot, azt a szerelmet, mert jóvolt repülni tőle, igazán jó volt. és szeretném, nagyon szeretném még. kivel hogyan és és áááááááá. szóval ahogy tomi mondaná POWER OFF van. elküldtem manót a kurva anyjába mert megérdemli. velem nem lesz senkise köcsög, amugyse érdemeltem ki. fogja már rám hogy nagygabi miattam folytogatta. tudtommal nemcsibáltam olyat, amiért utálnia kéne, de utáljon, nagyonleszarom mivel évekóta ez van. és amugyis ha rajtam is veszekedtek ki kérte manót hogy védjen meg? nagyonleszarom ha szid nagygabi. az meg hogy folytogatta miért lenne az én hibám? varrjon már a nyakamba mindent, én vagyok a legkisebb, én tehetek mindenről. hogynemár. nameg ma adi leanyázott, hát úgyfelhúzott, hogyha nincs betti nekimegyek. hogyjön ő ahhoz hogy szidja az anyám csak azért mert kettesben akartam maradni gabival? viszonylag kettesben... nembírom mikor adi teszi az agyát. gábor így meg úgy. rühellem. betti is ugyanezt csinálja mikor ottvan jeszi, csak tudja hol a határ, vagycsak én tudom mikor kell tiplizni a sráccal. de gabinál miért is lenne kivitelezhető...makacs de kurvára. valamiért úgyérzem sorsdöntő volt a mai nap, márcsak betti miatt is. de akkoris életem legszebb napjai közé tartozik mikor nem mertem megcsókolni mert azt hittem fogadásból van velem, meg mikor szakadó esőbe szórakoztunk, mint két barát és kb 10 percen keresztül smároltunk, és nem értettük mivan. imádtam. ezért szeretem csak az esőt, hiszen arra emlékeztet. és ha olvasod is te szőke ****fasza (mert hiszek istenben) baszdmár meg :/ beleőrülök most ebbe. éreztem újra az illatod és öleltelek és ott voltál és láttalak és megint beszéltél, olyanról ami talán nem is érdekel, és nem is hallottam, mégis úgy néztelek mintha legalábbis valami különlegesség lennék, és bár azis vagy, nemértem. nem akarom érteni. csak egyszerüen szeretnék veled lenni. sétálni, beszélgetni. aztán elfáradni. óde mennyire hogy szeretném. neutálj meg ezekért a sorokért, ne tedd azt, hogy nem szólsz hozzám. de ha nem mondhatom el, megöl itt belül.

2010-05-28T06:10:00.000-07:00

Ha szívednek sok a bánata

Ne meséld el fűnek, fának

Mindegy ha fáj, ha vérzik

Ne szólj senkinek, úgysem értik

Milyen igaz..:) Valamelyik nap kaptam Aditól egy kis füzetet, Ő is egy lánytól kapta, aki életébe először volt szerelmes. Olvasgattam benne verseket, nézegettem szép rajzokat, kis idő elteltével rájöttem, hogy egy nem kimondottan művelt lány sorait olvasom, aki nyílvánvalóan saját maga írta a megfogó verseket, vagy legalábbis a többségét. Ihletet kaptam én is :"D Nem szeretném megosztani másokkal mit írtam, túl sokat árulnék el a jelenlegi érzelmi állapotomból és hangulatomból.
Amúgy igazán átlagos hetem volt. Unalmas napok, unalmas emberek. Vártam, valakire vagy valamire nagyon, hát még most sem tudom kire vagy éppen mire. Nagyon megharagudtam Manóra, igazságtalan, kihasznál és bánt. Nekem ugye nincs időm a hülyeségeire, hiszen elfoglalt ember lettem, köszönhetően a próbáknak és annak, hogy újra a régi minden a legjobb barátnőmmel, mert akármitis mondhatok, tényleg ő vele a legjobb lenni, jobban ismer, mint én magamat, és ez fordítva is igaz:D
Kész a ludastánc, YIPPÍÍÍÍÍ:D
Ma sikeresen szétszedtem egy WC-t XDDDDD És találkoztam Gabival *-* Érdekes volt, még most sem fogtam fel egészen mi történt, sokk hatása alatt vagyok:"D
Amugy imádom Jeszit mert egy nagyfejű birka :D
Meghalt a SlipKnoT egyik gitárosa, Paul Gray, nyugodj békében :(

Se vele, se nélküle. Nem jó sehogysem, de nélküle mindenképp rosszabb, mint vele.

neked, hozzád, bár nem tudom elér-e...

2010-05-23T14:46:00.000-07:00

Kértél, és megteszem, nem írok neked többet, elfogadom, hogy ezt szeretnéd, most kissé furcsa állapotban (1-2 dolognak köszönhetően) mégis megteszem, de nem úgy, hogy szinte kötelezővé tegyem, hogy elolvasd, talán kíváncsi vagy a gondolataimra amit blog formájában közlök az irántam érdeklődő emberekkel, szóval ha olvasod, hát olvasd :"D
Először is kissé furcsának tartom, hogy veszekszünk, és bár jogosnak mondható, számomra mégis érdekes. Vicces, hogy néha lekevernék neked 1-2 istenies parasztlengőt, s most mégis ilyet írok. Bár tudom, hogy néha én is megérdemelném. Nem szeretem a vitákat hosszú távon, merthogy senkire sem tudok haragudni annyira nagyon. Néha tényleg túlzába viszem a dolgokat, mikor dühös vagyok, ezért ne haragudj, ha sokszor olyat írtam vagy mondtam, amit tényleg nem kellett volna. Nem igazán ellened irányult, csak az a düh amit sokszor érzek leírhatatlan. Igen, meg akartalak bántani bosszúból, mert csúnyán elbántál velem. Tudom valamennyire sikerült is, hiszen te sem voltál túl kedves hozzám. De valljuk be ez a nem beszélünk dolog egész jól bevált, hiszen szinte elfelejtettem azt az érzést, milyen is a szerelem. Most jobb tisztán látni, jobb úgy írni, hogy túltettem magam a dolgokon és nem hisztizek. Hálás vagyok, hiszen megtanítottál Istenben hinni, mikor szakítófélben voltunk és arra kértél, hogy imádkozzak kettőnként. Bár nem úgy sült el a dolog, ahogy szerettem volna, most mégis örülök neki, hogy nem szenvedek már. Lehet Isten így akarta, és valami sokkal nagyobb katasztrófától mentett meg, mert mégiscsak az Ő kicsi Roxija vagyok. Úgy kb 7 évig hitre voltam nevelve, merthogy a hit kell, a hit fontos. Elveszítettem, mikor új baráti társaságom lett, és ennek köszönhetően a családom hogy is mondjam kitagadott. Most megint hiszek Istenben, mert mégiscsak van valaki aki dönt a dolgokról, nem csak úgy vagyunk magunknak. És igen, tényleg jobb az életem. Valamint ha nem lettél volna, talán sosem ébredek rá, hogy valami olyan dolognak vagyok a birtokában, amivel kevesen rendelkeznek, sőt sokkal inkább dolgoknak, mint dolognak, és nyílván nem közölte volna velem drága nagyim, hogy volt halottlátónál és beszélt anyuval. Egy darabig biztos nem tudtam volna meg, hogy milyen az az adni és kapni. Azt viszont nem tudom, hogy életemben először tényleg igazán szerelmes voltam-e, vagy csak azt szerettem volna boldoggá tenni, aki szeret engem tiszta szívéből. Tényleg nem tudom. Egyre inkább úgy érzem, hogy csak Téged akartalak boldoggá tenni, mert akkor vagyok én is boldog, ha akivel együtt vagyok mosolyog, és valamiért más, mint azelőtt, mikor nem volt velem^^. Hát igen, sok mindennel gazdagodtam, viszont elkeserít, hogy nem igazán voltak barátaim. Barátok nélkül meg mire megy az ember?
Most olyan dolgok kerültek a birtokomba, mint például az a bizonyos legjobb barát, akit már-már majdnem elveszítettem, és az az oldalam látott napvilágot, amit sokan imádnak. Igen, sokszor a középpontban vagyok, az az ennivaló aranyos kislány, akin lehet nevetni, akivel komolyan lehet beszélgetni, aki megértő, aki segítőkész, és mindig vidám és mosolyog. Nincs hiszti, nincsenek dührohamok, nincs beteges féltékenykedés, nincs telón lógás a nap 24órájában, és ha szüksége van rám valakinek ott vagyok, és nem Gabizok. Változott a külsőm, mert már nem akarok senkinek sem tetszeni. Hogy miért nem azt írom, hogy neked? Hát annak bizony oka van. Tudod voltak ügyeim bizonyos srácokkal, igen flörtöltem mással, míg veled voltam. Nem nevezném komolyabb flörtnek, hisz sohasem csaltalak meg, mert mindig itt voltál a szívemben, és a lelkiismeretem megszólalt minden egyes megcsalásra adandó alkalommal, hogy Roxi, ezt neked nem szabad, ejjnye kislány, ne tedd ezt! Szót fogadtam, s szolídan mindenkit visszautasítottam. Ami viszont tény, hogyha nincs Linett, én összejövök Sempivel, és otthagylak miatta. Utólag rájöttem, hogy nagy hiba lett volna részben, hiszen Sempi nem az az ember, akivel hosszútávon együtt szeretnék lenni. A részletekbe nem igazán mennék bele, elég legyen annyi, hogy teljesen az én személyiségemnek és elvárásaimnak ellentmondó ember. Gondolom neked is voltak ilyen dolgaid, nem tudom megcsaltál-e, bár "remélem" nem. Azért idézőjel, mert már lényegtelen. Az se zavar túlzottan, ha megtetted, enyéni dolog, annyit mutat meg mennyibe nézed az embert, és igen ilyenkor jogos az a mondat, és te mennyibe nézed drága? Nos nem Ő az egyetlen ember, aki miatt otthagytalak volna...Tudod kit szeretek a legjobban a világon, és tudod hogyha nem lenne az ami, bármikor.... De ilyen az élet, pofonok sorozata. Egyébként meg nagyon szerettelek és talán nem tettem volna meg, talán igen. Könnyű ilyenkor már tudni az akkori tudhatatlan jövőt és úgy pofázni. Nem szeretnék amúgy veled vitázni, ha esetleg még szeretnél rám úgy tekinteni, mint barátra, most már abszolút nyitott vagyok, de teljesen megértem, ha neked ez nem éppen jó dolog. Ennyit tudok mondani, hogyha hiányzom, ennyire megmaradhatok. Bármit meghallgatok és segítek amiben tudok, legalábbis másokkal így van. Mint egy lelkisegély vonal :"D Bár a nap 24 órájában azért nem vagyok elérhető :"D
Most itt szemezek a plafonon egy pókkal, és dögölne meg annyira írtózok tőle, de ezt is tudod :"D Rettegek a pókoktól, ennek ellenére egyet mégis megöltem tegnap, ami rajtam mászott és ami ledermesztett, hogy fogalmam sincs hogy került rám. Megittam egy kávét, szóval alvásra képtelen vagyok és amugyse tudnék aludni, hogy ez itt mászik felettem. Na most elindult lefelé, ami tök jó, mert nem eshet rám, bár kitudja mikor gondolja meg magát és veszi célba ismét a plafont. Kiráz a hideg ha ránézek. És a kurva tütütütü bassza meg, hogy megint a plafonon mászik.
Ha akarsz felkereshetsz, nem leszek bunkó, tapló, hisztis Roxi. Tudom vannak hibák és hibázó emberek. Ezért vagyunk emberek. Nyertes vagyok. Hogy mit nyertem? Tapasztalatot. Bár remélem nemsoká postázzák azt a kurva Iphone-t is XD Köszönd ezt a vallomást a bornak ami lassan ütni kezd, a féldoboz ciginek:"D Vallomás... Úristen, hát miről beszélek én? Nem tudom minek nevezni. Levél neked, valamiről ami őszinte, ami a pici Roxi szívéből szólt, merthogy van neki. Valami amit Roxit megoszt olyan emberekkel, akiket érdekli mivan a pici Roxival, a kicsi lánnyal akinek az életéből könyvet lehet írni, és aki többször változtatja a színét, mint egy kaméleon. Pici Roxi, aki megtanult együtt élni a jelennel, és nem játszik időutazót, nem ragad a múltban. Aki örül az életének.

2010-05-23T06:45:00.001-07:00

http://www.xpango.com?ref=92285072

Sétálunk, sétálunk, egy kis dombon...

2010-05-23T03:54:00.000-07:00

mmm ilyen fájósan még sose ébredtem :"D Érdekes tegnapi napom volt, egész délután a gép előtt döglöttem, relax:D Aztán átjöttt Dóri, hogy na akkor menjünk sétálni, mert Ő már annyira nagyon szeretne elmesélni nekem 1-2 dolgot. Hát okes gondoltam, mit veszíthetek, ha egy kicsit foglalkozok az unokatesómmal?:D Jött a huga is, hát igen, fülig ért a szám...Aztán közölték velem, hogy jön Heni is, na én akkor megmondtam nem megyek. Annyit könyörgött Dóri, hogy már felment bennem a pumpa és elindultam. Elmentünk Heniékhez, közben a rendőrök járkáltak körülöttünk, mi meg szépen lekanyarodtunk a Rekesz útba, bementünk Heniékhez és vagy 15 perc múlva neki indultunk a sötét "nagy" városnak... Kb este fél 10 volt. Távolról láttuk, hogy a rendőrök igazoltatnak az utca végén, Heni már akkor mondta, hogy főleg ha az anyja is pont most jön és igazoltatják...XD És most jön a poén, merthogy tényleg az anyja volt XDDDDD Szondáztatták is :"D Ő meg előtte rumos sütit evett Gizuséknál XDDD De hálistennek a szonda nem mutatta ki, és tolhatta a bicóját, ugyanis nem volt rajta lámpa :"D Egész este a városban kolbászoltunk, közben csatlakozott hozzánk Gabi is, szóval mégjobban elvoltunk :D Aztán szomjasak lettünk és bementünk az ügyeletre Gabi anyujához vízért XD Nem nézett nagyot kicsit se, hogy mennyien voltunk XD Aztán csak sétáltunk meg röhögtünk sokat. Vagy 11re hazaértem, egyből elkezdtem filmet nézni, mert már TV hiányom volt. Ragadozó. Hát szartam be rajta, vmi geciszar film, nem ajánlom senkinek :"D Féltem is nagyon és áá, gyűlölöm a katonás filmeket. Meg ez az élien féle külső kicsit megrázott :"D De amugy így visszagondolva nem is volt olyan rossz ;D Aztán még néztem vmi mesét, de az nem túlzottan kötött le, így megöltem egy pókot, ami fogalmam sincs hogy került rám, aztán átöltöztem és durmoltam :)Ma nem tudom mit kéne csinálni, de már elkezdtem unatkozni, és motoszkál bennem valami, de nem tudom megfogni, hogy rájöjjek mégis mi az, amit ma kéne csinálnom>.<<

viicces hét :)

2010-05-22T03:01:00.000-07:00

Amennyire nem akartam visszamenni a koliba, pont annyira esett nehezemre haza jönni. Hihetetlen igaz? Én vagyok az első akire rájön a sírás, hogy úristen mikor megyünk már haza? Most meg én tartottam össze a szobám szeretett részét;D Hogy mi az oka ennek? Változás. Változtattam a hajamon, az arcomon, a viselkedésemen. Nem volt nehéz :D Nincs akinek tetszeni akarok, és mégis dícsérnek mennyire gyönyörű vagyok OO Akinek a szájából a legmeglepőbb volt, az Betti. Sminkelt, mert megengedtem neki, igaz az eredmény annyira nem volt bejövős, de ügyes keze van :D Azt mondta, hogy "tök szép vagy, bár amúgyis az vagy" OO Sose mondta még nekem, hogy szép vagyok. Annyi srác nézett, ááá :D Annyira szabadnak érzem magam, és boldognak. Vannak barátaim OO" Hihetetlenül jól éreztem magam. Egy kis élménybeszámoló...:D

Hétfő: Rohadt hosszú nap, de kurva sokat röhögtem :D Enyhe hiányérzet, és honvány. Szegény Bettit szopattuk :"DDD Mano lemondta a talit-.- Este próba:@

Kedd: Szasza névnapja, nem tudtunk menni sehová se ünnepelni, mivel próba :S Hétfőn bepótoljuk csajszik;) Laci kísérgetett mindenhová, még a talimra is Manoval XD Kurvajóvolt*-* szétölelgettem :$ Imádom az ilyen testalkatú pasikat :$$ Meg akart operálni pengével xD Elkövette a végzetes hibát, hozzányúlt a lyukamhoz MMM:@ Aztán szarráütöttem :"D Amugy nem zavart volna, ha Laci nem nézi végig XD Aztán találkoztam a zebrán egy kurva édes gyerekkel :$ Az gáz, hogy 8.os ?XD Leszarom mondjuk, Friss Husi :D Este kb 3X akkora bugyiba rohangáltam, mint amekkora rám jó xxxd Ismét jól szórakoztunk :"D

Szerda: Laci ismét zaklatott-.- Kibökte végre, hogy járni akar velem, én meg finoman leráztam :D Nekem nem kell pasi egy darabig xd Elhagytam a lakatkulcsom XD Tibibá bepucsított nekem és úgy fűrészelte a lakatot :$ AAAAHWWWW:$ Aztán a fűrész adta fel előbb, de valahogy mégiscsak lekerült az a lakat xD Sempinek kitört a foga XDDDDDDDDDDDDD Ugye szakítottak miattam Zsófival, mert Zsófit megcsalta velem, állítólag-.- Aztán szerdán sétáltak csak úgy, Sempi elesett, kitört a felső első kettő közül a bal oldali foga XD Könnyezet akaratlanul is, és Zsófi megsajnálta, aztán összejöttek X"DDD

Csütörtök: Elmaradt a természet, ezért 3 óra ofival folyamatban-.- Mondjuk már annyira nem utáljuk az ofit, kezd jófej lenni, vagy csak mi szoktuk meg. Délután Szilvivel voltam erre-arra. sokat beszélgettünk Matyiról, meg kinek milyen a családi háttere, és milyen a viselkedése, tehát összefügg-e a rossz családi háttér, az antiszociális viselkedéssel? És rájöttünk, hogy többnyire igen, de az intelligens ember, aki feltehetően az, hamár egyszer TG-s, igenis antiszociális, ha a családja nem kimondottam jó és teljes. Azt mondta Szilvi "le a kalappal előtted Roxi, hogy így bírsz mindent, nem beszélsz róla, és még csak nem is mutatod ki mikor szar neked, mikor ne szóljunk hozzád, és ami a leginkább furcsa, hogy képes vagy változni, ami annyit jelent, hogy erős ember vagy, és figyelemreméltó, mert belátod mikor vagy rossz." Nagyon jól esett:) Este elmaradt a próba, ígyhát Kata, Dalma, Kristóf, Előd, Isti és én arról tárgyaltunk Istivel, hogy miért nem szeretne összejönni Angival:"D Míg végül kitaláltam, Angi túl buta Istihez. Aztán Isti erre a mondatomra szófosással reagált XD Anginak felkéne venni a beszédét egy magnóra, és lassítva lejátsszani, hogy rájöjjön miről is beszél XD Aztán Angi túl buta, és kiábrándító fejet vág órákon, mert fogalma sincs arról, hogy mit beszél az óráttartó tanár XD Anginak nehezen esnek le dolgok. Szóval Angi szar, legalább Isti szerint, és mivel Angit ismerem már több, mint 4 éve, osztom a véleményét Istinek :"DDD De az tény, hogy jobb csaja Istinek nem valószínű, hogy lesz :'D DE legalább tudjuk már, hogy nem meleg.

Péntek: Végre a hazautazás napja, sokan el sem hittük. Uncsi órák. Hja igen, ezen a héten két egyest kaptam angolból XD kedden és szerdán:"D Örültem, hogy pénteken megúsztam XD Persze nem mintha nem tanulnék, mert tanulnék, csak éppen mindig bealszom, vagy szimplán semmi hangulat, és mivel Trixi a padtársam szilón, nem megy a tanulás :D délután kidekoráltam a szobámat, és sztem majd dobok is fel képeket róla :D Hja igen, cicáztam végre, imádom a kiscicámat*____* És fude nagyon megtetszett egy srác:$ De azért tartom magam a zebráshoz XD

nem nem nem akarom!!!

2010-05-16T04:30:00.001-07:00

Nem akarok visszamenni patakra :( Annyira utálom a buszozást, a képmutatást, azt a szavak nélkül is tudom milyen fejet "mit keresel itt?". De ami ennél is jobban bánt, hogy nem mehetek unokatesóm konfirmálási ünnepségére Kisvárdába:/ Azt hittem telezabálhatom magam, találkozhatok a rég nem látott rokonaimmal és persze kilóghatok kicsit Sempihez is, EHELYETT egy templomi SZAR jutott. 2 órán keresztül ott lihegtem, de szó szerint, mivel beteg vagyok. Passzolom hol fázhattam meg, de kegyetlen. Lehet akkor fáztam meg, mikor Aaronnal eláztunk, nem tudom OO Haha most eszembe jutott valami XD

Én: Miért van az, hogy az ember a buzikat észreveszi, de a leszbiket nem?

Aaron: Én észrevettem azt aki mellettem van :"DDDDDD

Hiááányzik :( Ahj faszooom... Holnap elvileg suli... Kurva jó lesz (Y) Legalább már nem fogom látni Gabit, vagyis NAGYON REMÉLEM!!! Semmi kedvem hozzá, persze nem is kéne vele társalognom, nyílvánvaló, de mégis... :/ Látni is elég rossz :"D Főleg, hogy Natiék ordítan fogják nekem, hogy ott van SGabi :'DDD Azt hiszem kiugrok a 2. emeletről. Az dolgok amiért haragszok rá, és szerintem teljesen joggal, hogy nincs az érzéseimre tekintettel; töröl, csak mert jobb ha nem beszélünk többet ( nem mintha annyira hozzászóltam volna az utóbbi időben, feltűnési...:) ); unokatesómnak elmond mindennek :"D (hűtlen, ribanc ;)); hja meg a másik ami felbaszott, bár nem tudom igaz-e, dehát én már mindent el tudok képzelni, hogy bele vagyok esve Sempibe, na lol már, valószínű szerintem is..:"DDDDDDDD Jó ha nem lenne neki Zsófi, kajak kikezdenék vele :'D Nem tudom lenne-e jövője a dolognak, valamiért nem illünk össze :"D Legalábbis szerintem. Egyedül azért halok meg, ahogy kinéz hát az ahw :D:D Najó élőben tényleg ennivaló srác :$$ Szóval na :D Holnap talizok Manóval :) Hmhm... érdekes egy dolog lesz :"D De még mindig jobb vele lenni, mint szarrá unni az agyam a koliban, meg Manót amugyis bírom :D

Lassan megy vissza a buszom, még össze is kéne pakolnom... 2 óra még itthon, aztán go :S Fel kéne még hívnom Vivit, bár gondolom Ő is busszal jön :) Egyedül olyan rossz buszozni :(

Elegem van a sok esőből, ez már MONSZUN x(

ne lopj csokit, nemszabad!!

2010-05-14T08:27:00.000-07:00

Hmm..Élménybeszámolós post, mert most ilyen kedvem van;D
Elindultam reggel Kisvárdába, hogy találkozzak a legjobb barátommal, Aaronnal. Tényleg a legjobb, nála jobban csak unokatesómékat szeretem. Csomó sétáltam, gondoltam jó irányba megyek az állomásra, őszintén bevallom enyhén bepánikoltam, hogy nem XD De odakerültem. Vááártam, vááártam és a változatosság kedvéért vártam :P Egyszercsak zárják a sorompót, a fülem a számig ért, látom jön a vonat Záhony felől, wííí dejó:D Megyek oda, egyszercska sétál felém egy napszemcsis emo gyerek XD Jolvan mondom ez 100%, hogy Ő lesz az :D Közelebb jött, oke beazonosítottam XD Természetesen a nyakába ugrottam úgy megörültem :D Aztán sétálgattunk, shoppingoltunk volna xd Végülis nagy nehezen ráakadtunk egy felsőre ami tetszett neki :D Én segítettem választani *büszkefej*. Ültünk a lépcsőházban picit, tanakodtunk hogy és merre. Aztán elindultunk a cukiba, közbe min 20 tablót végignéztünk xD 1 doboz cigi sittysutty ;D Megérkeztünk a cukiba ééés fagyiztunk bár ő sütizett :D Aztán rábeszéltem, hogy nézzünk el Sempihez, és mire odaértünk elis eredt az eső, szóval pont jól jött. Hjaj olyan édes volt Aaron, úgy bújt hozzám :D ááá deszereteeeem*___* Éshát bementem pisilni Sempiékhez, aztán meg Aaronnak mennie kellett haza, úgyhogy kikísértük az állomásra. Közben persze kézenfogva sétáltunk, mármint Aaronnal XD És énekelt :D egyema szivét *-* Vártunk picit, ő vmi betonszaron ült, én meg úgy nemtudom ott voltam az ölébe és játszottunk :"D Kicsit se néztek..XD Aztán jött vonat és elment a piciszivem :( Olyan szar kedvem lett utána. Főleg hogy szarrá untam magam. Persze, hogy Sempi rávett a CCre :"D Persze, hogy kellett látnom a nőjét, Donit, nameg Jánost :D Úgy végülis elvoltam, csak ne kellett volna végignéznem őket :"D Kicsit szar volt, nem tudom miért. Nem szeretem szerelemből, csak így a multba elmésülve kicsit érdekes volt. Persze én Janival jól elvoltam^^ Beszélgettünk sokat, mert ugye neki a barátnője a volt legjobb barátnőm. Sorry, ex nője :D Hja meg voltam még1x Sempinél, hát érdekes volt :D Jólesett ahogy megölelt^^ Nagyon kedves volt :) akkor...:D Nemám amugy nagyon aranyos, általában :D Szeretem ám^^ És végül hazajöttem a szomszéddal, gondolom tesóm megrendez, mert nem oda mentem ahová elkéreckedtem, de ez lényegtelen. Hallgatom egy darabig, majd megunja;D Lényeg az, hogy tökjó napom volt piciszivemmel, és senkisem tudja elrontani;D Haha bementünk a Coopba enerdzsidrinkért és csokit akartam lopni, ő meg beszarasztott, hogy van kamera ne csináljam XD Aztán a pénztárnál is elordította magát, hogy DE ROXI NEM FOGSZ CSOKIT LOPNI! XD Cuki mi?XD Meg cseréltünk szemcsit, meg egy csomó boltba leégettük magunkat XD Bementünk cipőboltba ruháért :"DDDDDD Aztán női boltba megkérdeztük van e férfi felső XD Aztán meg egy idős bácsi faggatott minket a divatról, hogy a rózsaszín trendinek számít-e a fiatalok körében xxxd Meg megkukkoltam Aaront a próbafülkében :P HmHm :D
Végülis így összefoglalva minden tökjó volt. :D Egyetlen dolgon lepődtem meg, mikor leültem Sempi ágyára, ő meg odabújt hozzám és mondta, hogy mosolyjak már egy kicsit mert lehangolom :$ Annyira aranyosan nézett, megbírtam volna zabálni a 2 szép szemét :D És ismét tanusíthatom hogy akkora hatalmas puha ajkai vannak hogy wááá:D ÉS ŐSZÜL!!XD HAHA XD
Hmm sokat írtam :"D Dehát na, ez egy ilyen volt^^ És tuti, hogy csomó dolgot kihagytam még :( Dehát most istenem :/ Szeretlek piciszivem nagyon :D(L) Téged is Sempi^^(L) aki meg most olvassa, és tudja, hogy rágondolok, szívből kívánom neki, hogy fulladjon meg;D Egy embernek szól és szerintem tökéletesen tudja az illető, hogy neki^^ Csak mert...Ha érdekli keressen meg, bár kötve hiszem, hogy fog. Szivesen "elmagyaráznám" a dolgokat ;)
xoxo

2010-05-12T04:04:00.000-07:00

Lehet, hogy sokszor köcsög vagyok és hisztis, talán ribanc és primadonna de valamiért mindegyik tulajdonság egy pici belőlem. Az emlékek, amit magam után hagyok mégis miről árulkodnak? Milyen ember vagyok? A felejthetetlen vagy netán a hja biztos láttam már, csak nem emlékszem rá?! Ha meg lehet szeretni akkor miért lehet elengedni? Mivel vagyok több mint mások, vagy talán mivel kevesebb? Túl sokat szeretnék? Miért merülök el mindig a múltban? Miért ragaszkodok az emlékeimhez? Miért nincsenek szárnyaim? MIÉRT NEM VAGY VELEM? Miért kell utánad sóvárognom? Miért nem segítesz nekem? Miért kell, hogy szükségem legyen rád? Miért mondják, hogy ilyen külsővel bárkit megkaphatok, és ennek ellenére te mégsem tartozol hozzám? Mit érek a szépséggel? Miért kéne megfogadnom mások tanácsát?
Rengeteg kérdésem van. 4 nap kórház után sok minden megfordult a fejemben. Igen, több, mint kéne. Azt mondta nekem egy nagyon kedves anyuka, hogy Ő az én helyemben egyszerre több srácot is hülyítene, mert gyönyörű vagyok és bármit megtehetek ilyen külsővel. Azt tanácsolta sose menjek férjhez, és ne szüljek fiatalon. Ne szomorkodjak azért, mert valaki átvert, inkább adjam neki vissza és emelt fővel élvezzem az életem. Ő már nem teheti meg 2 gyerek mellett, pedig még csak 26 éves, de előttem még itt a nagybetűs ÉLET, és ki kell használnom minden lehetőséget, hogy boldog legyek :) Kinek mi a boldogság persze;)
Tény, hogy igaza van, vagyis lehet. Aláírom:) Megfogadom, mert bízom benne, hogy csak jókat mondott :D Jól esett vele beszélgetni. Sok mindenre rájöttem. Tündéri lány :) Megérdemel 2 gyereket. Biztos vagyok benne, hogy gondjukat tudja majd viselni mindig, és jó anyuka lesz, bár mindenbizonnyal most is az.

láágyan

2010-05-02T14:57:00.001-07:00

Minden egyes nap egy újabb üzenetet ragasztok a hangfalamra, pedig tudom, hogy sohasem fogja elolvasni. Riutális szokássá válik, hogy minden nap megcsókolom a kedvenc macimat, és talán az is, hogy minden nap imádkozok ahhoz, akiben hiszek. Minden nap teszek valamit, amiben kedvemet lelem, és persze minden nap adok valamit a szeretteimnek. Minden este lefekvés előtt átgondolom, hogy aznap mit szalasztottam el, milyen lehetőségeket nem vettem észre, és mindig rájövök másnap hogyan rakjam helyre a dolgokat. Reggelente minden tervemnek búcsút mondhatok, nincs bátorság. Minden nap megpróbálok mosolyogni, hiszen vannak akik szeretik. Túl sokszor próbálok meg újabb szokásokat bevezetni az életembe. De nem megy. Egy érzés uralkodik minden felett. Szabadság rabsággal vegyítve. Saját érzéseim rabja vagyok, pont úgy mint a csillagok az égen. Ők sem szabadulhatnak. Nem vagyok uralkodó típus, nincsen elég önbizalmam és hamar feladom a dolgokat. Nincsen varázserőm és bizony nincs faszállító tekintetem. Nincsenek csinos comjaim sem telt kebleim, de még csak formás popsim sincs. Épp csak a tekintetem olyan amilyen. A hangom néha kényezteti az embereket, hozzáteszem sosem hallottak még lágyan énekelni. Az érintésemtől kirázza őket a hideg, mert gyengéd, kíváncsi és odaadó. Nem vagyok különleges, mégha a szokásaim és a viselkedésem annak is titulál. Átlagos ember vagyok. Mély érzésekkel és csendességgel. Nem vagyok tökéletes, sőt a lehető leghibásabb kísérleti alannyal van dolgod. Sok mindent bánok, ami ilyenné tett, de köszönettel tartozom mindennek, hiszen végre önmagam lehetek. Olyan egyéniség, hogy minden emberben nyomot hagyok, aki valaha is ismert. Egy személyben vagyok vad tigris és szelíd kiscica; háborgó óceán és biztos talaj; tomboló szélvihar, és hófehér bárányfelhő; tündöklő napfény, és sötét, hűvös árnyék. Ilyen lettem. Tele kötelességekkel és szabad akarattal. Hiszek ISTENBEN! Nézz bolondnak, nevess ki, én akkoris a szokásaim, az érzéseim, és a múltam rabja maradok. Vannak dolgok tehát amiket nap mint nap el kell végeznem, és vannak olyanok, melyekre ritkán ugyan, de szükség van. Sokat már nem vagyok képpes véghez vinni. Folyton csak fogyok, míg elfogyok és nem leszek. Mégis kinek tűnne fel, hogy hé, hová tűnt a Roxi? Hiányoznék? Mondd, hiányoznék neked, vagy egyáltalán már hiányzom? Érzed, hogy nem teljes ami benned van? Szeretnéd-e vajon....?!

2010-05-01T13:09:00.000-07:00

Miért olyan fontos másnak mutatni magad, mint ami vagy?
Miért kell olyan emberekkel lógnód, akikben nem találod önmagad?
Miért kell majmolnod másokkal, hogy sztár legyél?
Miért kell hazudnod, hogy valamit te is elérj?

Utálok arra ébredni újra és újra
Semmikép sem a szépre és jóra
Tükörképem csalódások hada
Hiába ordítom hogy mamaaaaaa
Mindig ezt fogom látni, börtön ez így
Mosoly nem öröm, sokkal inkább kín
Nem vagyok celeb sem szépség
Csinosnak lenni meg nem tehetség
Adottság kérdése minden
Tudod, ez van teljesen ingyen

Jönnek a szépek, a nyakig kikent X-tremek
Vicces, hogy sokszor nem is olyan szépek
Két kiló smink rajtam is jól mutat
Csak tudod nem látom tőle az utat
Nem hordok cukcsi scene ruhát
Nem fogom cipelni a bélyeg súlyát
Hisz kilógom én is a sorból
Mint akit kikergettek a koporsóból
Úgy nézek rám mintha, én nem is ember lennék
Kritikák elviselése? Hát tessék!
Jól tűröm a beszólást, viselem a tekintetet
Jól esik lesni, fene a beleteket-.-

Divatpicsák jobbra, majd szintúgy balra
Drágáim, tőletek mászok a falra-.-
Egymás majmolása, süket dumák sorozata
Vágjatok ereket, majd go az első vonatra
Divat ez is, hisz minden emos ezt csinálja
Kivan nyalva a seggetek is, de hajrá, itt a pálya
Legyen rajtatok is smink, meg halom ruha
Menők vagyok, gyertek faszomalá csaposnak
11 évesen akkora faszról álmodoztok
Gondoljátok könnyen megy, mint egy almát ha meghámoztok
Sírógörcsöt kapnátok egytől egyig sorra
Húzzatok inkább a jóédes faszomba

Nem leszek vezér, sem példakép
Nem leszek az aki elkísér
Nem leszek az ki ruhákat ad neked
Nem vagyok sem bank, sem zene
Nem adok pénzt, de mégcsak nem is nyugtatok
Nem éppen egy relaxgép vagyok

Vége is mára ennek a szarnak
Nem beszélek többet a falnak

2010-04-17T15:09:00.001-07:00

я๏xι™[кιtsunє] üzenete:
*amugy sztem tuti megfogjönni
*mindig akkor fáj a mellem
*csak mikor?:(
just.simply.locii üzenete:
*hát nemtudom.
*nemvagyok se nő.
*se nőgyógyász.
*se menstruáció.

Lóci:D:D:D:D(L)

2010-04-17T06:19:00.000-07:00

Idióta világ, az ember sokszor az orráig sem lát
Ma könnyen, holnap nehezen, járkulunk a sötétben
Félve minden zajtól, zörrenéstől
Nesztelenül járkálunk, félve minden hangtól
Megállunk, majd tovább megyünk, te tudjuk jól
Valami jön, és ránk vár, vár, hogy támadhasson
Lesben áll, még nincs készen
Menjünk, vagy mégse?

Én máshová tartozom. Vadász vagy áldozat?
Én vagyok a vadász, most ki az áldozat?
Sötétben lapulok, hangtalanul, némán
Arra jössz kicsicsillag? Legyek a megmentőd?
S aztán a legártatlanabb pillanatodban végezzek veled kegyetlenül?
Miért jössz erre? Miért nem leszel társam az örök magányban?
Miért kínálod tálcán magad? Hiszen te is érzed...
Rabnak jöttél, szenvedsz hát
Ne várj te is könyörületes halált

De nem, én nem vagyok a vadász, és nem is az áldozat
Kívülálló vagyok a reszkető bokrok alatt
Magas fák vastag ágain
Sűvítő szelek szárnyain
Nézem és nem tehetek semmit
Mégha fáj is tűröm, mert nincs mit tenni
Mindenki a saját csapdájába rohan
Sietve, mert feloldozást vár
S mégis bűnhődik, hiába fáj
Sorsa ez minden áldozatnak
Kivéve a vadnak
Születni kell, s nem megjátszani
Az áldozat akkoris áldozat marad

Vadak egyike vagyok
Sokfelé járnak, sok mindent tapasztalnak
Pedig sohasem kérnek
Kívülállók, örök rabjai az életnek
Ami már nem is élet, sokkal inkább börtön
Nincs itt már semmiféle ösztön
Mindenki tudatosan csinál mindent
Fajtája ellen nem tehet meg mindent
Ritka, becses, keresett, el nem ismert
Megy, míg utat lát, utána is megy, hiába nem talált
Találkozik, hamis személyiséggel bemutatkozik
Becsap, elhagy, menekül, saját érzései rabja
Teljesen tehetetlenül
Hit, hitelesség, változás, akarat, szeretet, tisztelet
Valahol nagyon mélyen van. Nem kerülhet felszínre
Túlságosan zavaró, ha egy vadból emiatt többé csak áldozat marad
Szabályt szegnek, tudatosan, vadász lesz belőlük
Ösztöneik vezérelte gyilkológépek
Igen, a vad is vadász, annyi különbséggel, hogy ismer
Könyörületet

Köszönöm, nekem tőled válik édenné

2010-04-12T15:06:00.000-07:00

Nem érdekel se ember, se állat
Éltem én már eleget a mának
Tervezni, mindig csak terverni
Gyűlölök így áltagos életet élni
Tökéletlenül szenvedek napról napra
Tökéletlenül nevetek boldogságom tartva
Állarc mögött élni nem is olyan szörnyű
Remélni hogy holnap ez lesz majd a könnyű
Ez amit én érzésnek nevezek
Bár lehet nem az, mert én sose tervezek :)
Nem aszerint élek mi a jó, mi a helyes
Nekem pont így a tökéletesen kényelmes
Sokot szopok, sokat kapok
Néha tényleg több napok lopok
Mint kellene, de már sokszor agyfaszt kapok
Elvárások, fulladjatok bele, faszom belétek :D
Azt se bánom ha mindannyian porig égtek
Ugyse lesz más belőletek csak por és hamu
Vagy talán ez a téma mindenkinél tabu?
Leszarom a szánalmas életeteket
Tudtátok, hogy bizony én is ilyet élek ?:)
Bizony drágáim, még én is érzek
~
Mérhetetlen fájdalom, kín és gyötrelem
Alvók pásztora, napfelkelte örök vándora
Minden nyár így kezdődik
Valami véget ér, van ami befejeződik
Mindig feladtam, sose küzdöttem
Minden hajnal a napfénnyel feküdtem
Nehéz nem ebbe menekülni
Nehéz felfogni, hogy valami talán véget ért
Amitól többet vártál, és meg nem ért
A halál nem válogat, és nem is kérte soha senki
Csak türelmet, együtt érzést, ezért tenne mindenki
De nem, a halál nem ilyen könyörületes
Csak a munkáját végzi, felettéb érdekes
Szerelmes szívvel mindig csak a jót remélni
Hozzászokni, végtelenül küzdeni
Míg csak lát a szemem, hall a fülem
Beszél a szám és érez a szívem
Fel nem adom, nem szivem!!:)
Van amit buta fejjel nem értesz meg
Hiszen jónak látod, mégha nem is érted
Lehet kicsi vagyok, és gyenge, nem kérted
Még is beismerem, sajnos van ilyen :(
Rengeteget hibáztam, sorra buktam a csatákat
Két lábbal mindig a földön álltam
Két kézzel beléd kapaszkodtam
Soha sem értettem, talán ezzel ártottam
Ártatlanul szerettem, sose sem kértem
Add fel miattam az álmaim, élj inkább értem
Sokkal inkább azt akartam élj velem
Mint sem nélkülem éld az életed
Lehet te nehéz láncok súlyát érezted a testeden
S le is dobtad őket hirtelen
Mégsem én raktam rád őket, nem szivem!:(
Őszintén szerettelek, mint a családom
Láttad, előtted még a szívem is kitárom
Állarcom levettem félig, lásd mi vagyok
Megijedtél, azt hitted talán velejéig romlott vagyok?
Nem kicsim, tudod egy összetört lányt takar a ruha
Egy összetört porcelán babát, tudod milyen buta?
Naív, s védekezik a rossz ellen
Még sem sikerül, miért fordítasz hátat?
Ha teljesen levenném, s most félig-meddig meg is teszem
Látnád érez még ő, bármennyire is hihetetlen
Minden amit tett, önzetlen szeretről árulkodik
Mégha nem is tűnt fel, minden egyes percben rólad álmodozik
Mert ő tényleg nem egy homályos kép
Megbízhatatlan talaj
Ő egy támaszpont, meg véd és takar
Ruhájával körbetekert, s sokszor mondta
Téged mindennél jobban örökké szeret
S bár nem hittél neki, ő ilyenkor nevelt
Olyan embernek, aki nem hisz bármilyen szónak
Örökké csak a szívére hallgat
Mert bárki mondja, a szív mindig helyes
Minden egyes szavával téged keres
Mondja mit tegyél és mit ne
Akár ráhallgatsz akár nem
Ő az egyetlen aki biztosabb annál
Minden rossz, nem szándékos ártó szónál
Az eszed csalfa, becsaphat bármikor
Végzetes hiba tudod jöhet akármikor
Minden csak rajtad áll, mit teszel, hát ne kiabálj
Segítséget elfogadni sokszor szégyen és bántó
Nem akarom elfogadni, de nem mindig ártó
Ez a porcelán baba képpes téged merev tekintettel nézni
S közben gondolatait szabadjára engedni
Kitudja mutatni mit szeret, mit akar
De mindig csak azt nézi, hogyan védjen
Hogyan tegye, hogy te ne szenvedj érte
Sose akart bántani, mindig csak szeretni
S tudtodra adni, többet képpes adni
Annál mit első ránézésre megmondanál
Televan mély érzésekkel
Drága tapasztalatokkal
Rengeteg igaz szóval, mik akkor jönnek
Ha legkevésbé látod igaznak
Mégis mindig a jóra intenek, a rosszra figyelmeztetnek
Tudod akár hiszed, akár nem, van aki téged mindennél és mindenkinél jobban örökre szeret
Nézz a szemébe, s mondd azt, hogy hazudik
Lehelj édes csókot a szájára, s suttogd azt, ez nem igazi
Merd úgy megölelni, hogy darabjaira töröd
Nézz utána a szemébe, s mond azt neki
Felesleges magad törnöd
Tudod jól, utolsó mosolya lenne, mit üdvözlő csóknál kaptál
Ez neked szólt, az utolsó
Megnézheted mit csináltál
Nem bűntudatot magadnak, s mérhetetlen lekiismeretfurdalást
Hogy akit te szerettél, csak apró szilánkok hada, semmi más...
Magadat fogod a legjobban sajnálni, nem azt az ártatlan szempárt
Kicsináltad azt, akit mindennél jobban imádtál
Csak mert az eszedre hallgattál
S látod csak rengeteg színes, és néhol fakó üvegszilánk
Az érintetlen bőre, a ragyogó, fényes szeme
A vérvörös szája, puha keze
Színes ruhák, ezekbe menekült
Fekete darabok, ezekből épült
Romhalmaz. Ennyi maradt
S nem neked köszönhető
Szőke herceg, máskor meggondolod mire hallgatsz?
Lesz máskor?
Igen, Ő már csak egy romhalmaz.
Nem nézhetsz többé a szemébe
Mert ugyan hasonlat volt
De jól tudod, Ő lesz az aki lesütött fővel fog járkálni
Hideg esőben, sötét éjszakákon botorkálni
Keresni fogja a menedéket, a pillatnatnyi vígaszt, szállást
Megunta már az örökös kínlódást
Csendben fog szenvedni, talán csak te fogod látni
Egy szóval sem érhetsz hozzá, történhet bármi
A szél fogja simogatni a haját, eső fogja csókolni a száját
Fű és föld fogja ölelni puha bőrét
Ronggyá morzsolt zsebkendő fogja szorítani pici kezét
Ha kell nevetni fog, de soha többé őszintén
Megfogja játszani a boldogot, ha kell gyötrődve
Erőltetett lesz minden mozdulat
Nem lesz már többé bárányfelhő a gyönyörű kék égen
Nem fog úgy simogatni a nap melege
Téged nem fog csókolni az eső
Csak talán lányok hada
Sohasem fogod olyan forrónak érezni
Jöhet millió átlátszó, egyszerű kurva'
Lenézed majd őket, S azt az érzést keresed
Mikor jönnek már végre a láncok
Csak hogy érezhesd a terhet
Nem fognak, Ők leperegtek
Hiába szeded fel őket, hiába kiáltod megmentelek
Nem lesz már kit megmentened
Élni fogja az életét
De tudod a létezés még nem élet.
Folytatódhat másképp is, igen lehetsz te is boldog
Lehetsz vele még máshogy is boldog
Nem kell azt látnod, ahogy más csal mosolyt az arcára
Kiállhatsz egyszer a szíved mellett, minden dolog dacára
Kifeküdhettek a rétre, nézheted vele a felhőket
Nevethettek önfeledten, kacaghattok az életen
Játszhattok ahogy tetszik, ölelhetitek egymást reggeltől estig
Egyszer mindenki megbékél a tudattal
Egymásnak teremtett titeket az Isten
Le fog peregni az állarc, boldog lányt fogsz mögötte találni
Lehullanak majd a láncok, mikben igen, Ő is közrejátszott
Leveszi Ő szépen lassan
Idő kell, nem mehet minden hipp hopp gyorsan
Begyógyítotok együtt minden sebet
Mosoly lesz az arcotokon, ti csináltatok minden
Küzdöttetek, harcoltatok, rengeteg mindent feladtatok
Sose kértétek, talán mégis elvártátok a másiktól
Minden egyes hibáért nyeltetek, s nem kértetek a másikból
S most mégis minden tökéletes szinte
Amellett lehettek végre, kihez oly régóta ragaszkodtok
Egy társ az életre, társ az örök magányhoz
Társ akivel minden próbán sikeresen túljuttok
Szép élet vár rátok
Siker, öröm, boldogság
Egyszer egy szerető, közös család
Újabb problémák sorozata, nevetve küzdés
Nem szabad feladni, nincs minden veszve
Jegyezd meg kicsim, ez egy lecke :)
Akkor tanulsz, ha engedsz és elfogadsz
Nevetsz, és lapozgatsz
Az életed kifestő könyve lassan megtellik színekkel
Mert tudod, hogy boldognak lenni, nehéz szívvel, lélekkel
Odaadással, beletörődéssel, hazug lemondásokkal, vágyakozásokkal
Lehet hogy olyasvalamire vágysz, ami nem tűnik elérhetetlennek
De ehelyett kaptál egy kincset, egy lelket, egy szívet
Nem szabad hagyni, hogy csak úgy, felelőtlenül elengedd
Két féle sors várható, a szép és a rossz
Döntsd el szívem, kérlek a szíved alapján
Neked mi a jó és mi a rossz
Soha többet egy szót nem fogok szólni
Gondolj arra, nekem ezt mind megérte kicsim
Szinte érted hosszú percekig írni
Minden szívből jött, minden egyes szó, mondat
Szeretlek kicsim, ezen senki és semmi nem változtat!

És végül egy link, egy szám, melyen még komolyabban sohasem gondolkoztam, egy igaz szöveg, egy lágy dallam, remélem boldog álomba ringat majd :)
http://www.youtube.com/watch?v=amonQfO2X5g

Elolvasva elejétől végig, tudom lesznek szavak
Miket ha olvasol, a szemed fenn akad
Semmit sem írtam pusztán önzőségből
Bántásból, nemtörődömségből
Igen, lehetsz boldog nélkülem
Milyen boldogság lenne
Sajnos nem tudom
Nem vagyok se orákulum, se merlin
Nincsenek különleges képességeim
Nem tudom mit kéne tenned
Hogy nálam jobban szeress bárkit
Őszintén mosolyogj, s szeress valakit igazán
Vagy csak egyedül tengj az élet rögös útjain
Nem tudom neked mi okozhat igazi örömöt
Talán csak az a végtelenségig magasztalt egyetem
Tudom kicsim, neked fontos
És nekem is, hogy sikeres ember legyél
El tudd tartani a családod, ha egyszer ők szorulnak rád
És nem fordítva, mint most
Szeretnék akkoris ott lenni :(
Bár lehet nem leszek már
Lehetsz te még boldog nélkülem is
Fogalmam sincs mennyire és milyen áron
Nem tudom kicsim...Valamiért nem várom...:(
Bulizhatsz majd kedvedre, csakhogy szokj az új társasághoz
Nem kell majd a szemembe nézned, ha csináltál valami rosszaságot
Jobb lesz ez neked? Az az élet amit az eszed akar?
Én támogatlak, vagyis támogattalak volna, nem tudom jelen helyzetben milyen igeidőt használjak.
Ha döntesz véglesen, úgy dönts, ahogy akarsz
Nézd azt, hogy neked így lesz a legjobb, vagy nekünk így lesz a legjobb
Nem tudom ezeket hogy is ragozzam..:/
Igen, minden embernek kell tudnia önzőnek lenni
Az önzőségnek viszont megvannak a következményei
Voltam én is rengetegszer önző, sok barátot elveszítettem
Maradt néhány, aki elnéző, és talán örökké szerető :)
Ez nekem kincs.
Amit igazán kincsként tekintek, csak pár szó
Család, Igaz barátok, a szerelmem ( te vagy, te voltál, te maradsz), és a drága cicám:) Ennyi amiért mindenem odaadnám :") Tisztelem, szeretem, becsülőm őket. Lásd ahogy akarod, én tudom, hogy most teljesen őszinte vagyok;)

Dead Like Me

2010-04-12T05:38:00.000-07:00

Imááááádom*-*
Haha, régen nagy sorozatfüggő voltam, ez az egyetlen ami megmaradt :D Épp valamelyik nap gondolkoztam, hogy nézni kéne valami filmet, aztán eszembe jutott az a cím, hogy haláli hullák. Rákerestem, és bummm, az a drága egyetlen egy sorozat ami nagyon megfogott :DGeorgia 'George' Lass a kedvencem :D Imádom az egyéniségét :D És Roxyt is imádom, mert ugye Roxy...:D:D Haha :D
Moovie*o*
Jó kész ennyi xd És kurva ideges vagyok, mert kicsim nyelvvizsgázik :( Na mindegy :"D Attól függetlenül élek és virulok xd bummm xd

kurva anyad;D

2010-04-10T05:12:00.000-07:00

Néha csak azért mosolygunk, hogy visszatartsuk a könnyeinket =[

Haha kurvaboldog vagyok most, valaki elbassza a kedvem, komolyan képes vagyok megkillezni :"D

hát nemis tudom, talán dííííínó

2010-04-08T03:20:00.000-07:00

MMMMM*o* Elszállt az egész amit írtam, szóval kezdhetem újra-.- Gyűlölök ablakot mosni, ésha T-Rex lennék, egyértelműen képtelen lennék ablakot pucolni :"D Meghát amugyis*-* Imádom a dínókat :D Szerintem gyönyörű élőlények voltak, sokkal jobban lenyűgöznek, mint az ember. Bevállalnék egy Jurassik Park forgatást x) T-Rex mama xxxxxd Bár én igazság szerint, túlsokmindent bevállalok, amiket nem kéne sokszor :"D Dehát, leszarom xd Ha lélekvándorlás lesz, én T-Rexként szeretnék újjászületni :D Ciccccám ott lenne mellettem*-* Csúcsragadozók :D Tápláléklánc legteteje :D Haha :D De hiányzik :( Soha sem éreztem még ember iránt ilyet, hogy ha hozzábújok és megölel, hozzámszól, ahw :$ Egyetlen ölelésétől és szavától megnyugszik a lelkem :$ Grrrrr

Visszatérve a dínókra, én egy ilyen dínópanoptikumba rosszul lennék x) Már Godzillát se merem megnézni a tv-ben, ez azért nem rossz ugye ?:P Attól függetlenül még mindig bolondulok érte xD Konkrétan azóta, mióta sűrűn vetítik xD

Roxette a dínók királynője *o* haha T-Rex háton utaznék xD Najó nem, jobban szeretnék egy lenni közülük :D...Legalább álmodnám ezt :(

2010-04-05T07:36:00.000-07:00

háááábrrr...rég álltam már ennyire a totális kiborulás szélén :"D
majdnem 4 hónapig minden tökéletes :'D 2 ember tönkrezúzott mindent. Nem akarok senkire semmit fogni, de ami tény, az tény. Felnőtt emberre ritkán haragszom, ennyire meg max arra, akit évek óta ismerek, és közel áll hozzám, talán akaratlanul is. Most hihetetlenül fáj, hogy van aki azt hiszi feladom, megadom magam. A lófaszt. Szeretem, küzdök, amíg bele nem halok. Sohasem éreztem még ilyet...Általában minden kudarc után feladok mindent, amiért érdemesnek találtam mindaddig küzdeni. Most nem tudnám. Ő is tudja, hogy a "családja" után én vagyok az egyetlen örök és biztos pont az életében. Nem kéne minden összetűzés után csak ennyivel elintézni, nem szeret. Tudom jól, hogy nagyon szeret. És ha teszem fel a családjával összekap? Azt mondja nem szereti őket, és megy is? Hát persze, hogy nem...De azért tágra nyílt szemekkel esküdött meg, hogy szeret, hogy én is a családja vagyok és örökkön örökké együtt....HAHA. Tudom, be akarta tartani, de ahogy újra és újra a szemembe néz, ő is olyannak látja magát, mint amilyen én vagyok. A szem a lélek tükre. Sajnálom, hogy erősnek gondolom magam, és mégis mást lát. Nem így kéne lennie. Sorry I can't be perfect. Mintha egy hosszú lépcsőről estem volna le. Még nem haltam meg, élek és küzdeni fogok!! Nekem aligha van lehetetlen. Amíg ott az a szikra, nem adom fel.
Kifeküdtem a szobámba, néztem a felhőket, olyan mintha akvárium képződött volna könnyekből a szemem köré...Minden felhőben őt és magamat láttam, a ragaszkodást. Hiányzanak a gyönyörű szemei, semmihez sem hasonlítanám...Gyönyörű. Imádom megölelni, magam mellett tudni, imádok gondoskodni róla. Az utolsó éjszaka, ahw...:( Az egyik legszebb...Nem is az tetszett igazán, az az igazi adni és kapni egyszerre, hanem ahogy oldalra fordultam, és a kezével átkarolt. Ahogy vette az apró lélegzeteit, egyszerre mozdult a hasunk. Éreztem minden arpó mozdulatát. Kirázott a hideg ahogy rám fújta a levegőt :$
Egy szónak is száz a vége, egyszer enged tovább lépni, vissza nem kap. Szaladhat anyuhoz meg apuhoz. És ha ők nem lesznek? Egy férfi egyedül képtelen eltartani a családot, és itt nem az anyagiakra gondolok. Szüksége van egy nőre. Kire másra ?:"D Szerintem nem sok ember tette volna meg azt idáig amit én.

az én tündérmesém

2010-02-21T14:11:00.000-08:00

én vagyok a tündérkirálylány, alig várom, hogy valaki kiszabadítson már
hosszú hajam hiába engedem le a földre, mégis csak tornyom erkélyén görnyedek a földre
így telik minden nap, hol vagy már, szőke lovag?

jöttél te, s örült a fejem.
sikítoztam, itt a hercegem!
ugrottam volna méterekkel alább
sajnáltalak volna ahogy nyögsz hagyd abba ááá ááá
nem törtelek össze, nem is fekszem rád
hiába van olyan szép új ruhád
bár szaggatnám szivem, mégsem teszem
a levegőt kívánom csak hogy kettőnk között legyen
s még mindig itt vagyok, feljönnél már végre?
észrevetted, hogy nélküled itt mindennek vége?
vészesen fogy az idő, mit akarsz szöszi?
csontvázad szeretnél farkakkal bökdösni?:$

látom hogy mászol, csak tudnám minek?!
nem beszélsz de nem érdekel, csak vigyél le innen
felugrottál hát, most ketten szarozunk itt

azt hittem hogy elviszel, te ehelyett szopsz velem
azt hittem te az leszel, csak saját érdekeid miatt cselekszel
furcsa hogy itt vagy, furcsa hogy szeretsz
furcsa hogy nem mennél, furcsa hogy kellek
elmennék innen, de csakis veled
elhittem már végre hogy veled csak szép lehet
tündérek vagyunk csak szárnyak nélkül
ígyis tudunk repülni, élhetünk gondok nélkül

kis szobámban árván áll az a szép kis két személyes ágy
gondolkozol még vagy belevágunk már?
egyedül a világ közepén, a fene se gondolta volna
hogy pont akkor küld pokolra a drága mostoha
rajtunk nem fog az átok, szarunk rátok;)
egyszerüen nem érdekeltek. mégis mit vártok?:D
szép az élet szöszim, pereg is rendesen
ketten maradunk, vagy többen?
döntsd el csendesen

jött a sárkány és fordult a kocka
most is lovag vagy szöszi, nem kell a duma :D
de álltad a helyed, most is mint mindig
megérdemled azt miért jöttél ez bizi':D

szeretlek te szöszi :] tiéd minden percem
tiéd a szívem, tiéd a lelkem

salalala

2009-12-20T13:41:00.000-08:00

2009 :"D
Ramatyul indult az évem. Szarabbnál szarabb napok. Mint minden ember életében, nálam is elérkezett az a rövid időszak, mikor sürgősen új iskolát kell keresni-.- Fel is vettek... Nagy örömömre :"""D ÁVG... Nagyon vártam, hogy vége beléphessek a kapun, és megváltozzon az életem. Hamar eltelt a nyaram, hála Zánkának új embereket ismertem meg. Az új osztályom...:"D Remek hét volt*-* Sokszor gondolok vissza rá, és legszívesebben most is visszamennék :( Nyár, barátok, pia, cigi :) Ameddig csak bírtam :) Ez ugye nem csak Zánkára vonatkozik, az egész nyaram ilyen volt :"D Aztán jött a szeptember, új suli, új emberek, új pasi...:) Hihetetlen boldog voltam :) Aztán jöttek a problémák, nem bírtam a kolit, és a szakítást .__. Utána megint elvoltam xD Komolyan jóléreztem magam egy darabig. S most megint változás történt OO Szeretem :) Nagyon :) Sokáig mindennél jobban szerettem volna, hogy Ő meg Én, s most itt van*-* Engem szeret, és ááá*-* Boldog vagyok*-* Tudom, hogy sokan nem nézik jó szemmel, de nem éééérdekel*-* Ameddig szeretem, senki más nincs az életemben rajta, a családomon és a barátaimon kívül;)
Pár nap és krácsony...-.- Gyűlölöm. Az egyetlen nap az évben, ami számomra semmit sem jelent. 2005ben volt isteni a krácsonyom utoljára. Utoljára volt együtt a "pici" szeretett kis családom :) Azóta sokan elmentek. Ki így, ki úgy. Sajnálom, hiszen imádtam őket. Azóta borzalmasan fáj, hogy karácsonykor gyakorlatilag egyedül vagyok, de már nem is érdekel annyira :) Szeretet ünnepe, emlékezek azokra, kik már csak a szívemben élnek, vagy valahol nagyon messze, elérhetetlenül messze. Nem könnyű. Nem értik sokan, nagyon sokan, hogy mennyire fáj. Nem önző emberek, nem vetek meg senkit amiatt, hogy karácsonykor sem gondol rám másképp, mint egy lányra akit a háta közepére sem kíván. Mindenki rájön előbb vagy utóbb, hogy kivel mit tett;) Én nem haragszom senkire sem. Elég gané vagyok azokkal, akiket nem bírok XD Büntetve vannak eléggé :P Jelenleg meg amúgy is meg van minden, amit szerettem volna :) Mindenkivel aki fontos, viszonylag jó kapcsolat, béka mindenkivel akivel annak kell lennie ;D főleg hogy ebben az évben talán utoljára láttuk egymást, béka tesómmal is, mert ugye szeretet ünnepe xd és wááá:) szeretem Őt :)(L) a legszebb ajándék amit kaphattam :) Ez nem olyasmi amit, egy gyerek kap X. szülinapjára, és ha éppen nem menő, kiviszik a szülei a garázsba, aztán 20 év múlva előveszi és emlékezik milyen jókat játszott vele. Ez sokkal több annál. Így vagyok boldog :) És nem sokára megint együtt, végre melegben, kettesben és ahw*-* Konkrét elképzelésem persze nincs Oo Ugyan miért is lenne, pont nekem...xD Szegény gyereknek aki még szünetbe is tételeket tanul angolból...XD Tudom, hogy meseszép lesz minden egyes perc vele *-* Repülni fog az idő:( Annyira várom *___* Egyszerűen imádom*-* Köszönöm, hogy vagy nekem!:)(L)

Hmm:)

2009-11-25T14:58:00.000-08:00

Nyau, nem tudom hol is kezdjem, s pontosan mi a mondanivalóm. Este van. Késő este :) Mindenki alszik, akit szeretek, néhány ember kivételével. Alszik a szerelmem is :) Szeretnék ott lenni az ágya mellett, nézni a baba arcát, hallgatni a lélegzetvételét, megsimogatni az arcát, csókolgatni bársonyos bőrét, majd mikor felkel a nap, megölelni, s gyorsaneltűnni. Semmit sem szeretnék jobban*__* Jó most, hogy nem kell ott lennem a suliban, na meg a koliban. Sokkal jobban érzem magam itthon:) De azért kár, hogy nem vigyázhatok Rá :( Rá, aki mindennél többet jelent a számomra :( Végülis ennek is van jó oldala, hiszen közelebb kerültem hozzá :) Valamiért sokkal könnyebben megbékázunk msn-en, mint a suliban :""D Hihetetlenül megszerettem*__* Egy olyan embert találtam benne, amilyet régóta keresek :) Megértő, ha annak kell lennie, nagyon bolond, leáll velem vitázni xD, titokzatos, csak hogy ne tudjak ráunni :"D, mindezek mellett elolvadok ha rámnéz:$ imádom úgy ahogy van*___* nem is akarok ennél többet :) Jól esik néha elmerengeni, azon, hogy mi lenne ha...^-^ Becsukni a szemem, és magam előtt látni, ahogy odahúz magához, és megpuszilja a homlokom*__* Nem vágyom arra, hogy agyoncsókolgasson, csak arra, hogy érezzem szeret*__* Bár ígyis érzem :$ Csak nem tudom nála ez a szeret milyen :/ Talán majd vasárnap...talán...

Hmm...:) Igen jó napjaim vannak mostanság. Aaronszítóval, a legjobb barátommal megint közel kerültünk egymáshoz*__* Jó magammellett tudni, hiszen kötelességemnek érzem, hogy vigyázzak rá. Tudom, hogy nélkülem is boldogulna, de azt is tudom mennyire könnyen össze tud törni, és ettől szeretném megóvni. Szeretném mindig boldognak látni, mégha élőben nemis láthatom. Sokszor eltűnődtem már rajta, hogy miért is Ő a legjobb barátom, s most rátaláltam a válaszra. Mikor bajban vagyok, megmondja mit is kéne tennem, finoman lecsesz, ha már megint rosszat csinálok, mindig jobb kedvet csinál nekem, és minden bajommal nyugodtan fodulhatok hozzá. És még rengeteg dolog, amiket másokban nem találtam meg. Jójó, van egy kivétel, de őt személyesen ismerem, és nemis olyan régóta. Kitudja mi lesz még :D

Egyéb dolgot nem hiszem, hogy szeretnék mondani, hiszen most majdnem tökéletes minden. Jó azért mégse:( Félek, hogy elvesztem a nagyim, akit nagyon szeretek :( Most ébredtem rá igazán mennyire kevés ideje maradt, és hogy nem kéne vele gonosznak lennem :( Nem ezt érdemli. Töri magát, hogy nekem jobb legyen, én pedig mindezek ellenére szemtelenül kihasználom. De ennek vége:) Rádöbbentem és mostmár megpróbálom megbecsülni :) Megszakad a szívem valahányszorcsak itthon kell hagynom, és annyira hazavágyok a koliból, hazahúz a bűntudatom...Nem tudom mivel óvhatnám meg, és tudhatnám biztonságban :( Tesóm sem lehet mindig itthon, pedig tudom, hogy szeretne:/ Drága mami :( Nem akarom a szüleim után Őt is elveszíteni. Mióta nincs meg a cocám, nyugodjon békében, azóta valahogy minden életet fontosnak érzek. Meglepő, hogy a halálának köszönhetően vált hirtelen fontossá, mostmár nem csak a tudatomalatt a nagyim.

'09 ~ 2010(!!)

2009-11-22T03:17:00.000-08:00

Hmmm... elég régen írtam már, ami annyira nem is véletlen, hiszen hétköznaponként nem vagyok net közelben, hétvégén meg sok a dolgom. Lám most van időm, míg melegszik a hajvasalóm:D
Jelenleg az Árpád Vezér Gimnázium tanulója vagyok és a Móricz koliban éldegélek OO ami mind szép és jó lenne, ha a szobatársaimmal nem lennék folyamatos harcban, és a suliban nem néznének totál hülyének, azért, ahogy kinézek. Voltam már SS katona, elcseszett goth, emós, kisróka, és még folytathatnám..:") Rengeteg jó arc van persze, és rengeteg nem jó arc is :"D Úgy magával a sulival nincs bajom, mivel a jegyeim sem annyira rosszak, meg hát sosem unatkozom, és nekem a pörgés kell ahhoz, hogy valamit élvezni tudjak :$ Ami nehézségeket jelent még nekem is, aki kb mindent és mindenkit leszar, az nektek is nehézségeket jelentene XD Najó komolyra fordítva a szót, gyűlölök reggel suliba menni, mivel a Vay Miklós "orvosi egyetem XD hallgatói" szakmunkásképző tanulói sorfalat állnak az utcán és ha elmész mellettük szép szavakkal illetnek, valamint még egy-két disznóságot is csinálnak. Ilyenkor van szerencsém, hogy ex pasim legjobb barátja odajár, és általában minden reggel kint áll Ő is, és így nemigazán mernek bántani;D
Párkapcsolatot illetőleg nem vagyok foglalt. Van 1 srác ugyan, akivel lehetne valami, jó van ott több srác is XD Na mindegy, ezt nem szeretném kifejteni XD maradjunk annyiban, hogy talán szeretem. :)

És elérkeztünk a várvavárt ponthoz: Mit szeretnék 2010-ben?:)
- szebb hajat, extrémebb színekkel
- végiglövetni a fülem, nem mintha most nem lenne eléggé XD
- új roxy-s cipőt*-*
- érintőképernyős telót *o*
- egy hűséges, odaadó, megértő, forrón szerető, kurvajó pasit*-* aki persze nem szűz XD és nem hazug^-^, nem szégyel a barátai előtt
- nagy kutyust
- boldogságot mindenhol :)

ezeket tartom fontosnak OO javarésze rajtam múlik:D bár sok minden nem pont rajtam>.<
JA meg szeretnék KIIRATKOZNI a tetves Móricz koliból:$

Sajnos nem, ezt a homokórát nem lehet megfordítani.

2009-10-29T08:33:00.000-07:00

Talán kevesen tudják azt, mi felettébb különös viselkedésem oka. Még kevesebben látnak bele a lelkembe, nem tudják igazán mi is zajlik le bennem, nap mint nap. Nem érzem magam emiatt kiváltságosnak, nincs töménytelen önsajnálat és semmi egyéb. Még mindig átlagosnak érzem magam, és valamennyire különbözőnek, mint mások...
Hogy miről is beszélek? Ihletet kaptam ahhoz, hogy megosszam veletek, miért is jutottam mély pontra.
2006 szeptemberében megváltozott az addigi csendes kis életem. Csodálatos hónap volt, tele szeretettel, vidámsággal, de valami mégis nyomta a levegőt, feszültség. Éreztem, hogy valami változni fog. Az ilyesmit meglehet érezni, s nagyon fáj, hogy nem lehet helyesen cselekedni. Az apád mellett állj, aki 7 éve nevel, noha nem is vérszerinti, mégis sajátjaként szeret, vagy az anyád mellett, aki 10 éve odaadóan és hűen szeret. Gyerek fejjel ennyit foghatsz fel. Érzed a családod ketté szakad, és nem sejted, nem sejtheted, hogy a nevelő apád csak pénz fejében "nevel", édesanyád az egyetlen aki szeret.
...Az nap este feltűnően sokáig folyt az egyre erélyesedő beszélgetés. Nekem rég aludnom kellett volna, hiszen másnap suli, de valahogy mégsem tudtam. Feletébb aggasztott, hogy mik ezek a furcsa érzések bennem. Kis idő múlva a hangos beszélgetést durva üvöltözés váltotta fel, majd sírás követte. Jobb lett volna a szobámban maradnom, s csöndben sírdogálnom félelmemben, de nem így tettem. Kíváncsi természetem következtében kisétáltam a konyhába. Csak mama ült ott és apu. Apu persze csak a fejét fogta és nagyokat sóhajtozott. Mama lökte neki a sódert, hogy jajj így Andi meg úgy... (Andi az anyukám)
Halk sírásba torkolló mondat törte meg a feszült csendet...Igen, az Én hangom... "Anya hol van?" Válaszra várva lassan megindultam a szoba felé. Anya ott feküdt erős lámpafénynél betakargatva, szörnyű tekintettel az ágyon. Legszívesebben odafutottam volna hozzá, de nem tudtam helyesen cselekedek-e, ha megteszem. Így csak álltam az ajtóban, semmit sem értve. Nem tudom sírtam-e vagy sem, mostani fejjel biztos sírnék, dehát, még csak kis gyerek voltam...
Következő emlékem, ahogy anya megpróbálta megölni magát. Konektor, hullámcsat, nem részletezném. Odafutottam, s gyorsan kikaptam a kezéből. Ordítoztam, hogy apu apu apu... Én hülye...Mellette kellett volna lennem :( Fognom a kezét, s szorosan ölelnem... Mindent elrontottam. Minta anya ellen fordultam volna. Azóta is kegyetlenül emészt a bűntudat...Joggal.
Másnap anya törött karral jött haza a munkából. Apa tette ezt. Jól tudtam, láttam is mikor este ismét bántotta. Szörnyű volt. Összezavarodtam. Semmit sem értettem.
Csakhogy nektek tiszta legyen, anya megcsalta apát. Hónapok óta....
Különköltöztünk. Én anyával nagyimhoz, nem tehettem mást. Apáék pedig ott maradtak..Apa meg mama, két rohadt hazug..:")
Nem éreztem mást, csak keserűséget. Szomorú voltam. De örültem, hogy ott van anya, s talán ketten egy új élet elé nézhetünk. Telt az idő, anya még mindig azzal a sráccal volt, s közben végig könyörgött apunak, mindhiába...
Anya időközben, egyre többször húzott magához, ölelt meg, s suttogta, hogy nagyon szeret. Nem értettem ugyan miért mondja, miért most, de természetesen én is átöleltem. Együtt sírtunk. Éreztem, hogy szeret, és azt is, hogy valami nincs rendben, valami nagy katasztrófának nézünk elébe...
Egyik nap hozzánk költözött az a srác. S este a szülei fenyegetőzve haza is parancsolták. Ahogy beindította a kocsit, anya elszaladt...Mintha magamat látnám, mostani gondolkodásommal ugyan ezt tenném ebben a helyzetben. Másnapig fogalmunk sem volt arról, hogy hol van. Én peszre sírtam, ordítottam, nagybátyámat elküldtem anya után, de nem találta. Sehol sem. Féltem. Valamiért úgy éreztem a Tisza-hídról akar leugrani. Oda is elküldtem nagybátyám, de akkor anya már nem volt ott.
Másnap kaptuk a telefont, hogy anya a nagykállói pszichiátrián van.
Egy hétig folyamatosan látogattuk. Mire kiengedték.
Tervekkel volt tele. S helyes is volt. Pasizni akart, ami egyáltalán nem eshetett volna nehezére, hisz gyönyörű nő volt. Csinos, nagy mellű, s akkor már fekete hajú. Előtte gyönyörűszép hamvas szőke haja volt. Istenien szép. Ment a gyönyörűen csillogó zöld szemeihez. Ilyen alakkal, testtel nehéz lett volna nem találni egy helyes srácot. Azt hittem ezek után, hogy minden rendbejön. Támogattuk mindenben. Sajnos túl későn...
Azt hiszem pénteken haza engedték. Egész hétvégén együtt voltunk. Főztünk este. Nagyon jó volt :) Aztán ágyba borult és sírt. Én meg hülye fejjel a szomszédban aludtam. Nem pedig mellette :( Ó ha tudtam volna...:'(
Anya hétfőn munkába indult. Vagyis Nyíregyházára előtte, ugyanis akkor döntötték el, hogy felfüggesztik-e a munkából addig míg helyre nem jön lelkileg. Igen felfüggesztést kapott. 1 hónapot. Ő mégis mosolygott, keresztanyu is elhitte, hogy tényleg rendbe szeretne jönni. Ő fuvarozta, ezért említem. Aki sokat mosolyog, annak valami nagyon fáj...Mennyire igaz:/
Délután mama kint beszélgetett Évamamával. Valaki csengetett. Leszaladtam sebesen az emeletről és ajtót nyitottam. Egy rendőr kopogtatott. Nagyon megijedtem. Megkérdezte Fodor Balázsné hol tartózkodik jelenleg, s közben egy pici papírkát szorongatott a kezében. Búbánatos és feszült arcáról lerítt, hogy valami baj van. Feleltem természetesen, ahogy egy művelt lányhoz illik, hogy mama kint van, az udvaron a szomszéddal. Kukucskáltam az ablakon, ahogy kiléett a rendőr.
Mama vörös lett hirtelen, elcsuklott a hangja, sírni sem volt ideje, összeesett. Éva mama idegesen ordibált, és ahogy tartotta magát, sírásba fulladt a hangja. Behozták az ajtón mamámat, hiszen rosszul volt. Egy pohár vizet kért, s én sebesen szaladtam a konyhába.
Valami vonatbalesetről beszéltek, hogy valakit halálra gázolt a vonat. Én mosolyogtam, gondoltam, hogy biztos nem az én anyukámat^-^ Hogyan is történhetett volna meg, pont vele. Amugyis nyitott szemmel járt mindig. Kizártnak tartottam. Ámbár mindenki sírt körülöttem. S a papírkára is anyukám neve volt felírva. Nem értettem. Éva mama átinvitált a házukba a lányokhoz. Gondolom kapcsolt, hogy ez nekem nem lenne túl jó, ha végighallgatnám a véresebb részleteket.
Még sem hagyhattam el a kérdést. "Anya meghalt, vagy csak kórházban van?" ekkor már rég sírtam. S az elkeserítő válasz után mégjobban... Igen, azt a választ kaptam, hogy nem szeretne hazudni nekem, anya meghalt...
Szidtam az orvosokat, a mentősöket, mindenkit. Hogy bírták nem meg menteni az én drága egyetlen anyukámat?
Utána fogtam csak fel a tényleges helyzetet. Egyedül maradtam.
Azóta sem találom a helyem. Rengeteg fájdalom van a szívemben. Összetörtem. Próbálok talpraállni, s valamennyire sikerült is. Igyekszem boldog lenni, s senkit sem hibáztatni. Még magamat sem :/ Pedig hibás vagyok. Nem voltam mellette, mikor igazán szüksége lett volna rám:(
Időközben felkerestem apát, de elég érthetően el"magyarázta" nekem, hogy nincs szüksége rám :")
Szegény kis "emós" a nagy világban, egyedül :'D Miért nem megy inkább az anyja után. Ez drága nevelő apukám mondanivalója a dolgokról :")
Ezek után nem kell megkérdezni, miért járok pszichológushoz és mi nálam ez a sokszori hirtelen hangulat változás, és miért vagyok robbanékony ha anyámról egy rossz szót is szólnak:")

Friends Forever

2009-09-30T13:47:00.000-07:00

Friends Forever, mint a rövid reklám szlogenek. Nos igen, gondolom mindenkinek megfordult már a fejében, hogy mi az istenért, olyan ismert ez. Bevallom nekem is. Legfőképpen az foglalkoztat, hogy miért ilyen híres. Aztán ugye kis gondolkozás...

Barát az, aki akkor is melletted van, ha mindenki más elhagy. Igen, ez tényleg így van:) A barátságot sokkal nehezebb fenntartani, mint egy szerelmet. Sokkal küldezmesebb, sokkal több áldozatot követel, és hát valljuk be, a gyümölcse sokkal édesebb, hisz a szerelem múlandó, míg a barátság maradhat örök. Nyílvánvalóan titeket is foglalkoztat, ha már ezt a bejegyzést olvassátok, hogy mi a rákért (elnézést a kifejezésért) írok én épp erről. Nos a válasz végtelenül egyszerű. Most ébredtem rá, hogy mennyit is ér egy barátság, s ha választanom kéne egy fiú között, akiért tegyük fel majd meg szakad a szívem, és az egyik legjobb barátom között, hát őszintén szólva a barátot választanám. A srác nem beszélgetett át velem hajnalokat, nem sírt át velem éjszakákat, hiszen neki nincsen kötélből az idegrendszere. S ha rossz napjaim vannak, a barát mindig ott van, segít, nyugtat, ha kell a börtönöm lesz, és ha akkor nem is értem mit miért tesz, később minden értelmet nyer. Nem hiába mondja azt, "hogyha most nem hallgatsz rám, és annyira buta leszel... többet rám ne számíts, hiszen most sem fogadtad meg amit mondtam"...Nehéz higgadtan beletörődni a másik igazába, de tudod, hogy szeret és csak jót akar neked, hát miért ne döntése szerint cselekednél. Csak hogy folytassam a felsorolást, a srác nem fog rád várni 10 meg 20 perceket nyugisan, hogy ugyanmár készülj el, feláll és valahol megvár, vagy nem... Magadat okolod, ami részben jogos is, bár ez helyzetfüggő, de ha jobban áttekinted a helyzetet, megint csak a rossz ember várt rád. Vak vagy, és végtelenül buta. Ne kapaszkodj bele olyan dologba, ami nem áll szilárd talajon. A barátok azon állnak, míg tönkre nem teszed a talajt, akár magad alatt, akár alattuk. Szerintem nagyon szép dolog, mikor számíthatunk egymásra, családként éljük mindennapjainkat és nem lépünk ki ebből a családból, mert szükségünk van egymásra. Ha netán valaki mégis otthagyná a mi kis drága családunkat, azt hiszem joggal közösítenénk ki egy bizonyos ideig. Hálás vagyok, hogy velem ezt nem csinálták :)

Hibáztam. Mostanában hanyagolom a netes barátaimat, és tényleg nagyon sajnálom! Sokaknak már idegen vagyok:( De értsétek meg sziveim, se időm, se energiám:( Nem könnyű a kollégiumi meg a gimnáziumi élet. Van mikor este fél 9-ig órám van. Hol van nekem időm arra, hogy netezzek?:/ Viszont mikor itt vagyok, senki sem keres :o Hibáztatom magam, persze hogy hibáztatom, hiszen hibás vagyok, na de lelkeim, ti se várjátok el tőlem, hogy mindenkivel külön-külön foglalkozzak. Az én agyam nem valami szótár vagy lista, nem tudok mindenkire egyszerre gondolni, ne vártjátok el tőlem, könyörgöm:( De tudnotok kell, hogy most is ugyanúgy szeretlek titeket, mint azelőtt, mikor nap mint nap beszéltünk, hiszen az életem részei vagytok(LLL)

S hogy szépen lassan bejegyzésem végére érek, szeretnék pár embernek külön megköszönni mindent! Best Friends Forever :)

Ganém: Arra törekszik még akkoris, mikor kibaszott szarul van, hogy nekem jobb legyen a kedvem, nevessek. Ő őszintén szeret:) Bármit megteszek, hogy viszonozni tudjam!^-^ Üresnek érezném magam, ha ő nem lenne mindig mellettem:$(L)

Mijon: Lassan egy éve már, hogy BFF, leírhatatlan mennyire közel áll hozzám, mindig segít, mindig tudja mi a megoldás, ugyanakkor nagyon bolond:) Mellette egyszerűen nem lehet unatkozni. Imádlak szivem(LLL)

Aaron: Aaron-cinema *o*(L) A legédesebb gyerek :] Igen gyerek, és épp ezt szeretem benne. Butus, és ugyanakkor nagyon értelmes. Érzékeny, nem olyan fasz, mint átlagosan bárki más. Bármit elmondhatok neki, és ha valakit is nézek, mielőtt egy oltári nagy baromságra készülök, Ő mindig az eszembe jut, s csücsülök szépen a seggemen tovább. Imádom:)(LL)

Ikrem: Pont az a személyiség, mint én. Teljesen ugyanaz, és ez azt hiszem nem is szorul magyarázatra. Egy életre össze vagyunk láncolva, mert ugye mindennél jobban(L)

Adi: Új suli, új emberek, benne mégis olyan személyiséget találtam, amit valahogyan mindig is ismertem, és ugyanakkor mindigis hiányzott az életemből. Rá kegyetlenül nagy szükségem van. Nélküle sehová. Ő az én börtönöm. Hogy ez mit is jelent? Sokszor vagyok fékezhetetlen, Ő mindig megtalálja azt a hangnemet, ahogy meglehet szólítani, és természetesen meg is nyugtat, még mielőtt valami bajt csinálnék. Gondolok itt hisztire vagy vitára. Kis hugim:] Ha éhezek is adok neki enni, egyszerűen nem tudom nem megosztani vele azt, amim van. Imádom és szükségem van rá(LL)

Párápápápá pápá pá pá pá pá

2009-09-26T07:04:00.000-07:00

Gondolom rengetegen észrevettétek, hogy az akit ismertetek, gyakorlatilag megszűnt. Az emlékek élnek, ugyanúgy megmaradd minden egyes érzés, szeretlek titeket, mégha ezt nem is mutatok ki. Ne vessetek meg érte, hogy időhiányban szenvedek. Arra sincsen időm, amit igazán szeretnék.
Olyan akartam lenni mindigis, mint a nagy celeb példaképeim: gyönyörűek, ismertek és boldogok. Viszont ahogy telt az idő, rájöttem, hogy gyönyörű lehetek, akár egy új hajszínnel, vagy ruhatár cserével, sőt akár ismerettséget is szerezhetek, ha nagyon akarok. Csakhogy a boldogság teljesen más téma. Lehet boldog 2 kg sminkkel, divtosabbnál divatosabb ruhákkal, legbelül mégis összetört és magányos marad, mégha kívülálló emberek nem is veszik észre. Elértem, úgyérzem olyanná váltam, amilyen egy jóideje szerettem volna lenni. Dreamland...:)
Félrelökött mindent az új suli, új szerelem, új barátok. Megváltoztam, előtérbe helyeztem a személyes baráti kapcsolatokat, a szerelmet, és persze a "tanulást". Teljesen megváltozott minden bennem. Tudok szeretni és ragaszkodni, viszont meg kell tanulnom normális ember módjára kimutatni. Nem könnyű, hiszen annyira hozzávagyok szokva, hogy itt tőlem függ minden, én diktálom az iramot, minden az én kezemben van, holott ez a valóságban teljesen másképp van. Nem hagytam neki szabadteret, én irányítottam és tudom, hogy ezekkel óriásit hibáztam. Féltem mindigis, hogy ha szeretek valakit, könnyen én túlhamar elveszítem, 100% önhibámból...Elszomorít, hiszen tudom, hogy tudom másmilyen is lenni. Ha újra magamra találnék, ha újra tudnék felszabadult, boldog és szeretni való lenni, úgyhiszem minden másképp alakulna. De mivel a szerelembe nem kapaszkodhatok, hisz elúszott már, teljesen a barátaimra támaszkodok, bízom bennük, hogyha senkimás nem lesz, ők akkoris mellettem lesznek és vigyáznak majd rám. Ugyanezt énis megtenném bármelyikükért. Imádom őket*-*
Most, hogy kiveséztük a lelkivilágom, ami jelenleg romokban áll, térjünk át valami egészen másra. Szeretnék hajszín javaslatokat!:) Jelenleg kékesfekete vagyok, ami igencsak kopik, ígyhát várom ötleteiteket;)
Megakarom nyerni az 5-ös lottót*-* Uzsorás leszek*o*
nyammmnyammm szvííííít hoooooom(LLLLL)
Fákk, holnap buszozhatok vissza patakra-.- Kicsit tököm televan az utazgatással:"D Ma is épphogy elértem a buszom. Ha 5 perccel később megyek, ott ragadok patakon XD majd azt csütörtökön X"""D Kajak bentmaradok ééééés hüüümmm*-* ezt nem verjük nagydobra :D

nemnemnem.

2009-08-23T11:59:00.000-07:00

Pamparam... 1hét. Csak 1 hét. Ez a csak kivételesen nem olyan csak, hogy még ülnék a seggemen hónapokig. Meglepődtem én is magamon elég rendesen, mivel ez az 1 hét, az utolsó 1 hét kín és szenvedés lesz. Wuhu...Kurvajó-.- Jövőhét hétfőn mehetek be koliba, kedden tanítás. (Y)
Pénteken láttam utoljára az osztályom, de úgy mindenki hiányzik...Végtelenül kedves, aranyos, barátságos emberek. Kivételesen nem basztam el semmitsem a legelején^^ Vagy mégis?>.<
Nem szeretném nyíltan és őszintén leírni, de hjam, megbántam 1-2 dolgot>.<>
Ha csak egy picit is visszatudnám fogni magam T__T

Amugy igen, ha feltűnt már valakinek is, rosszul vagyok. Hogy miért? Ismersz, tudod.
Egyik oka nevelőapám, nem fogom részletezni, nem akarom feltépni a sebeket, most jobb felejteni.
Másik oka, hogy ismét szerelmes vagyok...nade minek?! Wah-.- *tapsvihar*

Előfordult már veletek, hogy valahányszor próbáltatok valakit szeretni, az mindig el akart lökni magától? Hiába próbálom odaadón, forrón, hűen szeretni, egyszerűen nem érdekli.
Igen, teljesen logikus az a válasz, hogy hát akkor dobjam...
De gondoljatok bele. Most? 2 hét ismeretség után? Nem korai még? -De... Az is korai, hogy együtt vagyunk, tudom én:'D
Csakhogy szeretem T_T A hangját, az arcát, hogy kedves, úgyúgy mindenét*____* Képtelen lennék neki azt mondani, hogy BB. Őrülten szeretem, de ez az érzés, nem bírom.
Úgyérzem, nem szeret :( Öreg hiba, nade mégis.:/ Ő lenne az utolsó akit dobni tudnék, előbb dobnám el az életem, ha szükségesnek érezném.

S végül egy idézet, dalszöveg, nevezd ahogy szeretnéd.

Mi ez az érzés, követ a csendben, ahogy fáj.
Egy különös érzés, ahova lépek, oly üres a táj,
És üres a szívem, a letarolt éden mennyit ér,
Hol te voltál minden, ha tehetnéd, mégis itt lennél.
BRIDGE: Szeretnék hinni benned,
Feledem, hogy más meggyógyít,
A kétség el nem enged,
kinek jó ez így.
REF: Benned él, az a fény mi ott van minden jóban,
Mennyit ér, ha a hangod hallom minden szóban,
Követem a nevedet, mit a szívem titkon égbe küldött,
Keresem majd odafent, azt az imát, hogy csak neked mondjam el.
Fogadd el.
BRIDGE2: A kétség felenged,
Ilyen kínt csak szíved gyógyít,
Szeretnék hinni benned,
Nekem jó vagy így.
REF: Benned él, az a fény mi ott van minden jóban,
Mennyit ér, ha a hangod hallom minden szóban,
Követem a nevedet, mit a szívem titkon égbe küldött,
Keresem majd odafent, azt az imát, hogy csak neked mondjam el.
Én követem a nevedet, mit a szívem titkon égbe küldött,
Keresem majd odafent, azt az imát, hogy csak neked mondjam el.
Fogadd el.
Ha egy angyalt küldök érted, fogadd el.

2. rész~

2009-08-10T09:36:00.000-07:00

Haku drágánk érzelmei Kaname iránt fokozódtak, s mivel nőből van, heves ellenkezéssel próbálta elrejteni még csak a puszta gyanúját is, hogy szerelmes. Igen ám, de ahogy említettem, nőből van, és kénytelen volt engedni, minekután Kaname is bunkózni kezdett vele.
Haku nem bírta tovább, rengetegszer, és az eddigiekhez nem foghatóan leírta, hogy szereti őt. Kaname úgy reagált, ahogy az várható volt, rengetegszer leírta, hogy kölcsönös az érzés. Haku ugye menni készült, Kaname nehéz szívvel ugyan, de muszáj volt elengedni, hiszen semmi rosszat sem szeretne Hakunak, mert ugye szereti;) A búcsú hosszú, és érzelmekkel teli volt. Hakut ez hihetetlenül boldoggá tette.

S drága olvasóim, elárulok nektek, hogy Haku szíve nem csak Kanameért dobogott :'D
Történetünk szempontjából igenis lényeges a srác neve [Nanashi^^].
Csak néhány napja ismerik egymást, de azért eléggé észrevehető, hogy Haku nagyon megkedvelte a srácot, és ez 'hálistennek kölcsönös. Egyszerű megkedvelésnél bevallhatom, többről van szó. Szerelem?:) Még talán nem...De csak idő kérdése;D
Az egyetlen gond, hiszen miért is ne lenne, hogy nagyon messze laknak egymástól:( De annyira vágynak egymás közelségére, hogy ez nem túl nagy akadály. Legalábbis addig míg ez az érzés mindkettejük elméjét elvakítja.

Haku teljesen tanácstalan, ami valljuk be, teljesen érthető.
Történetünk folytatását én is éppen annyira izgatottan várom, mint talán ti :) S igen, ahogyan az előző bejegyzésben említettem, a történet valóságon alapul, szóval a folytatás kizárólagosan a szereplőkön múlik^^

Cím nélküli ~ 1. fejezet>.<

2009-08-07T15:05:00.000-07:00

Először is, történetünk elején szeretném leszögezni, hogy a történet valóságon alapul, és a szereplők is valóságosak. Nevüket természetesen nem szeretném veled megosztani, ebből következtethetsz, hogy a nevük semmit sem árul el valóságbeli kilétükről :)

Élt egyszer egy fiatal lány [Haku], mondhatjuk úgy, hogy az Isten háta mögött egy kevésbé csendes, kis városban. Nem mondhatjuk, hogy boldog volt, Ő még kereste azt [akit és amit] mi boldoggá tudná tenni. Noha ezt más téren nem tudta elképzelni, csak a szerelem... Örök hiba.
Szerelmes is lett, neten, éppen ezért nem túlzottan volt hűséges. Szerette a fiút, nagyon is, de a fizikai szeretethiányát hús-vér emberrel szerette volna pótolni. Neki ilyen a természete, nem túlzottan hűséges. S hát a félrekacsinhatásai közül kettőről tudomást is szerzett a barátja. Szerencsére mindkettőt könnyen kimagyarázta:) Ám az egyik ilyen kalandos útján megismert egy srácot [Kaname] elég sokat beszélgettek, és hosszú ideig. Hónapok óta jóban vannak:)
Már annyira, hogy Haku teljesen beleesett a srácba. Természetesen Haku az előző barátjának kiadta az útját, szóval a Kanameval való kapcsolatának részéről különösebb akadálya nem volt. Azonban Kaname nem adta magát egykönnyen, amit Haku természetesen meg is értett, hiszen interneten keresztül, virtuálisan nehéz valakit forrón és hűen szeretni, valamint Kaname természete más mint a többi srácé akit ismert...Tud szeretni forrón és hűen, de nagyon megválogatja azt hogy kit. És ez így is van rendjén:) Haku biztosra veszi, hogy nem lenne oka féltékenységre, hisz Kaname amugy sem 'netceleb, és ez így tökéletesen mindkettejüknek.
Haku érzelmei az idő múlásával csak erősödnek, egyre jobban és jobban. Lehetetlen leírni mennyire szereti Kanamet. Egyre jobban érzi, hogy szerelmes, és ebben tényleg biztos. Azért írom, hogy tényleg, hiszen Hakut ismerve szinte semmi sem biztos.
Haku álmaiban a fiúval van, ott legalább kitudja mutatni mennyire szereti. Legutóbb az életét mentette meg, többször is. Még most is érzi a fiú ajkait az ajkain, még most is érzi a fiú illatát, hallja az aranyos kis hangját, s még most sem felejtette el milyen érzés volt megölelni. Megnyugvásra és békére lelt ha vele volt, akkor érezte igazán mennyit is jelent egy kélet, két lélek mi egymásnak van teremtve, milyen is a boldogság, a szerelem...Az életét adta azért, hogy Kaname élhessen, pedig éppen előtte küldte el Hakut, ugyanis nemigazán bírta követni a lányt, és nemis szeretett volna az Ő rohanó életének részese lenni. Talán félt attól, hogy a lány magával rántja, és nem tud majd ebből kiszállni, Ő is épp olyan változó lesz, mint minden és szinte mindenki más az életében. És ha egyszer Kaname igazán szeret...Szenved, mint normális esetben mindenki:/...igen, Haku mellett, pontosabban nem mellette>.<>
A lány viszont tudja, amit a fiú nem :( Hogy nagyon odaadóan és hűségesen tudná szeretni. Egyszerűen nem akar mást, neki csak Ő kell, mert úgy érzi meg találta azt akit keresett. Jó jó...Sokszor mondta ezt már a mi drága Hakunk, hogy "Igen, Ő az igazi!!:)" és mi lett a vége?! ... Na de most érzi, érzi nagyon mélyen, hogy semmi másra nem vágyik, csak Kanamera.
Kaname a tökéletes Haku számára. Nem olyan mint bárki más. Ő nem tapló, bunkó, paraszt, hangulatember, legalábbis vele szemben. Kaname mindig kedves, figyelmes, igaz, hogy csak virtuálisan, de öleli és csókolja Hakut. Talán Haku hibája, hogy egyszerű barátság helyett mást képzel oda, és reménykedik :( Dehát...Nem tehet róla, kereste, s végre megtalálta azt akit szeretne. Különleges számára. Tud gondolkodni normálisan, értelmes, okos, nem éretlen. Isteni*___*
Ohh de szegény Hakunk... Szenved. Nem tudja mit mondjon Kanamenak és hogyan:/ Reméli Kaname majd komolyan a helyzet magaslatára áll, s úgy viszonozza Haku érdeklődését, ahogyan azt Haku elvárná. Vagy legalábbis úgy hozza a helyzet, hogy NAGYON;D közel kerülnek egymáshoz. Hessegesd el a perverz gondolataidat kedves olvasó, Haku nem szeretne viszonzatlan szerelem nélkül semmi "olyat"..:P
~Történetem folytatódik hamarosan, remélem a folytatás pozitívan alakul;) Bár ez csakis attól függ mit hoz a sors...:)

elfogyott

2009-07-16T17:18:00.000-07:00

Felébredtem. Látom hová jutottam. Elkeserít, s örömmel tölt el. Fény és homály. Játék és véres komolyság. Kétségbeesés és áldott nyugalom. Elveszni a sötétben, félve elbújni, s némán figyelni. Érzed, valami fog történni, ha felfeded valódat. Félsz és biztonságban érzed magad. Álarcod véd, vagy inkább sebez? Kínoz és gyötör. Egy átok. Soha sem nyersz feloldozást, úgy érzed?...
Nem hiszek abban, hogy lehet valahol minden tökéletes. Egy olyan világban érezném jól magam, ahol nincsenek muszájok és kötelezettségek. Minden múlhat spontán döntésen és hangulaton.
Vagy talán ösztönöktől vezérelt gondolatoktól mentes világ lenne számomra a tökéletes?
Én megteremteném. Én összegyúrnám. Én soha fel nem adnám.
A tökéletes talán unalmas. Elfogadom. Hát ez jutott... Nem sírok, nem panaszkodok. Elfogadni annyit tesz, mint erősnek lenni [?].
Én nem érzem magam erősnek, sokkal inkább üresnek. Nem tudtok mit elvinni és soha többé vissza nem adni. Nincs mit nektek adhatnék. Őszintén sajnálom, nevetek és úgy érzem így a jó, ez a helyes.
Üresnek lenni nem egyenlő a gyilkos magánnyal. Én NEM akarok a magány szajhája lenni. Hazug mosollyal akarok magam köré embereket gyűjteni. S ti, ti végtelenül buták, S én, én végtelenül... Ti komolyan elhiszitek, hogy itt a fény és a sötétség nem vív ádáz harcot? Bennem semmi sem tökéletes. Vakok vagytok, ha azt hiszitek megmentő, hős, különleges és barát vagyok. Nem érdek és nem más. Egy bezárt ajtó, s te feleslegesen előtte vársz. Minden erőddel az ajtót döngeted, pedig lelked legmélyén tudod...Én soha ki nem nyitom. Nem emberfüggő, nem is az évek múlása, az események hatása.
Egy cél vezérel. Ő, a példaképem. Magával ragad a kisugárzása, a természete, az hogy örök barát. Ha érzek még igazán szeretetet, minden egyes cseppig az övé. Vigyáz és megvéd. Csak Ő, csak Neki. Ez minden mi maradt. Neki adom. Szeretnék olyan lenni, mint Ő. Szeretnék társa lenni a sötét éjszakában vele szárnyalni. Szemébe nézni, S a legszebb dolgot látni. Teste közelsége biztonság érzetet kelt bennem, lelke megnyugtat, vele már tényleg nincs miért félnem.

Igen, az a mese..

2009-07-09T21:40:00.000-07:00

A királylány és a királyfi ismét csodálatosan szép reggelre ébredtek. A királylány a torony teraszának napsütötte kövén, a királyfija pár méterrel lentebb az udvar zsenge füvén. Gyönyörű szép napsugarak, aranyos kis fehér habfelhők, csicsergő madarak, szebbnél szebb illatos virágok, bájos kis állatok. Mese szép.
Így ment ez napokig, hetekig, hónapokig. A királyfi lusta volt felmászni a királylányhoz, a lány pedig nem értette miért ennyire lusta. Nagyon szerette a lány a fiút, úgy érezte vele minden szép és jó lesz, egyszer végre kikerül a toronyból és egymás mellett feküdhetnek végre a szép zöld fűben és nézhetik a felhőket.
Ám egyszer csak mikor felkelt a királylány, a királyfi könnyedén annyit mondott neki: Én nem érek rád többé.
Elborult az ég, tövisek nőttek a torony peremén. Elhallgattak a maradak, mocsár lett ott, hol eddig fű nőtt, és elhervadtak azok a virágok... A királylány többé nem akart felkelni. Az ő számára a mese véget ért, a könyv bezárult.
Kik számára eddig nyitott könyv volt az élete, már csak a borítót fürkészhetik.
Összedőlt a leány minden állma, úgy dőlt el mint egy kártyavár. Nem maradt semmi utána, csak a fájó, szorító emkékek. Hát véget ért ez a történet.
A királyfi valahol mással még talán boldog, és élvezi az életet, neki a lány egy emlék, de semmikép sem örök, valahol valami elvész, helyén csak foltok, árnyékok, mintha lett volna valami, de isten tudja mi...
A királylány szívében viszont ezer seb maradt, elszálltak azok a bájos kis madarak. Igen, Ő kergette el, hiszen nem akart semmi emlékeztetőt, bár fejében ugyan az a gondolat motoszkált "Miért mondta azt, és mit várt?" A káprázatos fehér ruháját most mindenütt vér borítja, hófehér testén csordul le a vérével minden bánatja. Felisszák azt kövek, ők elviselnek bármit. A királylány szíve a tőrnek hála, felszabadult, s teste kínzó rabságából lelke végre megmenekült.
Hogy a királyfi tudja-e a történteket, erre nincsen válasz, ha lenne sem érdekelne, hisz talán erre nincs bocsánat.

alone

2009-07-05T12:44:00.000-07:00

Mindannyian félünk valamitől, talán már betegesen. Nem szeretünk róla beszélni, hisz isten tudja miért, de nevetségesnek találnának. Pedig félni természetes dolog. Őszintén szólva nem hiszem, hogy van olyan ember, aki tényleg nem fél semmitől. Még a legerősebbnek tűnő emberek is félnek a magánytól, hogy egyszer tényleg véglegesen egyedül maradnak.
Mikor valaki magányra vágyik, nem is igazán egyedül akar lenni, csak a megfelelő ember közelségét szeretné. Ám sokszor képtelenek vagyunk megérteni, hogy a másik mit is szeretne. Bár csöppnyi ésszel és némi logikával, na meg ugye kellő figyelemmel nem is lenne nehéz rájönni. De természetesen vagyunk olyan gyárilag hibásak, hogy hiába keressük ezeket magunkban.
Bevallom, én is félek. A pókoktól például betegesen. És hát ugye, rengeteg dolgot fellehetne sorolni, de nincs használatban az agyam egy jelentős része, szóval ezt inkább hanyagolnám xD
Igen, én is félek attól, hogy egyszer teljesen egyedül maradok. Sokszor érzem, hogy ez megtörtént, na de természetesen tudom, hogy egyedül sosem leszek. Csak hát mindig mindenki saját magával van elfoglalva, senkinek sincs ideje rám, én meg...Mit tehetnék? Nem megyek oda, ahol feleslegesnek érzem magam.
A fenébe is már! Szükségem van végre egy srácra, aki támogat, mellettem van, kölcsönös a szerelmünk, szeretetünk, és hjaj. Túl sokat szeretnék? Nem tudom hol kéne keresnem a problémát, mi a hiba. Szebb és csinosabb nem tudok lenni, pedig elhiheted, szeretnék. Belsőmön változtatni tudnék, ha lenne kiért illetve kinek változnom.
Nem szeretem ezt a hangulatot ami hatalmába kerített. Legszívesebben megborotválnám kapával. rofl

Summer ~ Szabadság ?

2009-06-25T08:40:00.000-07:00

Hát Roxinak is itt a nyár, annyira várta, s most mégis úgy gondolja, minden ugyanolyan, mint eddig volt. Ezúton is szeretné megköszönni a drága nagymamájának és a bátyjának, hogy fordulnának fel mind a ketten^^(L)
Nem vagyok annyira gyűlölködő és emberutáló, és tudok szeretni is, akármilyen meglepő, de azért mégis... Aaronhoz sem mehetek el, pedig itt lakik tőlem nem messze.. fél óra kb busszal Kisvárda, és az hozzá is közel van. Parasztköpésre... De nem nem Roxi, nem mehetsz el hozzá, kitudja milyen... ehhh:'DDD Azt hiszem 15 évesen eltudom már dönteni, hogy milyen emberekkel szeretnék barátkozni, és azért Aaront ismerem is eléggé. Na de mindegy, azt hiszem sokat kell még mosogatnom meg takarítanom, hogy mehessek hozzá xDD Beteges ugye?:"DDD
Van még egy nap, amire nem kéne semmitsem terveznem környékbeli ismerősökkel, mert hát osztálykirándulás. Gergelyugornya ~ strand... vagy aqvapark, kinek hogy esik jól. Semmi kedvem menni, dehát azért mégis.. Nem húzhatom ki magam semmilyen közösségi munka alól. Nagyanyám második számú aranyszabálya. Nem hiszitek, de egy könyvkötetet lehetne belőle csinálni..-.-"
Amugy nem annyira nagy itthon a szigor, félreértés ne essen, nem vagyok az a fajta gyerek aki mindig szót fogad, időbe hazajön meg sötöbö..:")
Elég sok minden nem tetszik tesómnak meg ősömnek, se az, hogy cigizek, se az, hogy nem tudom hol a határ a visszabeszélésben:"DD Meg aztán ha elis megyek valahová, 100%ra vehetik, hogy úgyse jövök haza az esetenként megbeszélt időpontban. De Ők mégis bíznak bennem. Hát nem édes?^^
Mindig megvagyok fenyegetve, kurva jól esik^^ Ha anyu élne... Ilyeneken nemis szabad gondolkozni tudom.. De azért mégis...Mennyivel jobb lehetne minden
Szabadság*.*
És hja Roxi azt hiszi szerelmes icipicit:)

2009-06-21T05:34:00.000-07:00

Hiány
Mindeki számára egyet jelent. Valami aminek lennie kéne, már/még nincs. A hiány szó általában a fájdalommal társul. Tehát mindenki tudja miről van szó, ha azt mondom hiány.
Nem könnyű feldolgozni, ha valami nagyon fontosat veszítünk el. Reflexként harcolunk azért, hogy visszakapjuk. Nos, hogy ez kinek jó, és kinek nem, helyzetfüggő.
Ha netán nem kapjuk vissza, és tudatosul bennünk az, hogy elveszítettük, elkerülhetetlen a depresszió enyhébb vagy fokozottabb megjelenése. Azért beszélek T/1.-ben, mert mindenki veszített már el valamit, ami fontos neki. Az viszont változó, hogy ez kiben hogy "csapódik le".
Mindenki elveszít valamit élete során, mint már említettem. Mit tennél ha az élőhelyed veszne el, a Föld?
Tegyük fel van kerek 3 napod hátra, mielőtt végleg vége itt mindennek. Mit tennél? Halálra zabálnád magad, hiszen úgysem érdekel mennyit hízol? Vagy vásárolnál végig, hisz ha később nem marad pénz, az már teljesen lényegtelen, mert úgysem lesz később. Vagy inkább végig a szerelmeddel lennél, mert Ő az első, a legfontosabb és az egyetlen amiért eddig érdemes volt élned? Annyira változó...
Én például rengeteget ennék, beszélgetnék egy olyan társaságban, amit nagyon kedvelek, meglátogatnám a számomra legfontosabb embereket, és egy helyre gyűjteném őket, had érjen utól együtt minket a végzet. Elmondanám nekik, hogy mennyire fontosak számomra, és hogy mit sem érne az életem, ha ők nem lennének. Mindenkit megölelnék, hisz a tettek mélyebb nyomot hagynak, mint a szavak. Talán lehetetlen lenne, talán nem, szeretnék egy napot eltölteni a SlipKnoT-tal, mert imádom őket, példaképeim:)
Fájna mindenkinek, hogy most vagyunk együtt utoljára. Égetne belülről a tudat, hogy mind talán egyedül maradunk pár óra mulva. El sem tudnánk bolyongó lélekként viselni a barátok hiányát.
Valahol itt legbelül szeretném a világvégét, meg nem is. Jó lenne, mert mindenki, akit szeretek, ott lenne velem. És rossz lenne, mert mindenki meghalna, és fogalmam sincs mi vár a halál után. Nem vagyok valami nagy Isten hívő, csak tisztában vagyok a biblia alapjaival. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mindent elhiszek ami oda le van írva.
Szóval ha már a hiánynál tartottunk, azt hiszem ez a világvége is valamilyen szempontból oda tartozik.

változás ?

2009-06-14T13:03:00.000-07:00

a változásoktól mindannyian félünk
valamit elveszítünk, valami a miénk lesz
ha valamit el is veszítünk, az emléke örökre megmarad
végülis nem sokkal lettünk szegényebbek
valamit vagy valakit lehet birtokolni
legtöbbször úgy kellenne ezt tenni
hogy az emlékek szépek maradjanak

nos, én nem szeretek birtokolni
senkit és semmit
hisz nem szeretnék semminek sem elrontója lenni
más se legyen hát e szerep betöltője az én életemben

olyan ember vagyok aki szó nélkül arrébb áll, ha úgyérzi feleslegessé vált
nem kötődöm tulajdonképpen semmihez sem
ezért is nem igazán érint a változás
várom, persze hogy várom
szeretem az új dolgokat

változtak dolgok
új fejezet
új szerelem
új emberek

s ami örök, gyerek maradok legbelül. őszinte, játékos, könnyen félreismerhető, hamar megszerethető

aoi aoi ano sora

2009-06-07T13:35:00.001-07:00

azt mondod ha a kék égig szabadon szárnyalhatnál
soha többet visszanem térnél
nem érdekelne többé semmi
élveznéd a szabadság szelét
felhők közül huncutan néznél le
mindig máshol lennél
ide többé soha vissza nem jönnél

tudod hogy mindenért küzdened kell
s ha küzdesz, az sokszor fáj
tétlenül nézni a dolgokat nehezebb
mint segíteni, mégha megeröltető is

hiszek abban, hogy mindig minden okkal történik
tudom miért vágysz szabadságra
és tudom hogy miért akarsz te küzdeni
-magadba nézel- látod, ismered te magad
jobban mint hinnéd
tudod te mit akarsz
szabadságot, új életet
lehetetlen
mindig fogsz függni másoktól
és örökösen új életetet szeretnél
hiszen ha valami rossz történik
ahelyett hogy feldolgoznád és elfogadnád
menekülsz

nincs otthonom
mások szerint már szívem sincs
alig függök valakitől
és nem érdekel szinte semmi
az elérhetetlen ember*?*
hát köszönöm mindenkinek
akinek része volt mindennek elérésében

vannak visszafordíthatatlan folyamatok
ez egy ilyen
nem fogok változni
nem lesznek emberek akik befolyásolni tudnak
nem lesznek olyanok kik nagy mértékben korlátozzák a szabadságom
továbbra sem kívánok más lenni, mint most
nem kérem, hogy elfogadj
nem akarom, hogy rám gondolj
ha valahol valaki gondol rád, oda mindig visszatérhetsz
én nem akarok visszatérni sehovásem

a változás szele mindenkit megérint

2009-06-04T04:47:00.000-07:00

haah, nyár nyár nyár. csak én vagyok tele munkával :/
ezer dolgom van. szeretném végre lezárni ezt a fejezetet az életemben
és emléknek tekinteni
annyi tervem van, annyi álom
szerelmemmel együtt fedezni fel a világot
rengeteg dolgot, mit még sohasem láttunk
tanítani egymást
megmutatni egymásnak a sok szépet
megosztani mindent a másikkal
hosszú napok után nevetve hanyatt feküdni az ágyon
együtt szabadok és boldogok
szeretnék néhány emberrel találkozni
barátok. pótolhatatlanok
változást akarok
boldog nyarat
ha eljön az ősz, lehullik a fákról az összes megsárgult levél
tudjak emlékezni a szépre, a jóra, az elmúlt nyárra
képeket nézegetni, fel eleveníteni a multat
szeretném
ülni az ágy szélén kettesben
s minden kis történetet "emlékszel...?"-el kezdeni
mosolyogni, hogy "hát persze":)

aahh legyen már végre vége
nem bírom a hajtást
elegem van ebből a tanévből
annyi dolgot akasztanak a nyakamba
sok ez nekem
pihenni szeretnék
elfelejteni minden rosszat
regenerálódni

minden változásnak van jó és rossz oldala
ennek is biztosan lenne
nem, nem félek
az igazi bátrak. nekik a jövő kell és nem a múlt

változzon már az istenért is ez az egész
sok gyökér
waaah elegem van. összeomlok teljesen
ha 1 hét vagy másfél hét helyett többet kell kibírnom így
hajtás hajtás hajtás folyamatosan
egyedül. lassan már támaszom sincs
barátok jönnek és mennek
néhány marad meg csak
mégis meddig?
egyetlen egy ember van akiben hiszek
hiszek hogy támogat mindenben
ha elesek, Ő felsegít
éppen elég Ő
csak hiányérzetem van
hová tűntek a barátaim?
akik jóban rosszban...

2009-06-01T06:09:00.000-07:00

Hiába nyújtom a kezem

Nem fogja meg senki

Hiába ordítom, hogy nem akarok elveszni

Hisz úgysem hallja senki

Mindenki messze

Senkisem akar közelebb jönni

Nem mondja már senkisem, hogy segít

Egyedül kell kimásznom ebből

Vagy vesznem örökre

Ha kimászom, embereket teszek tönkre

Élek, létezem, tehát nyílván van akinek ez nem tetszik

Ha életem eldobom, lesz olyan, kinek szívét összezúzom

Nem akarom

De küzdeni sem

Jobb a holtra emlékezni

Mint lététől örökösen csak szenvedni

2009-05-31T06:09:00.000-07:00

Már nem áll az ajtómban némán

Közelebb jön hozzám, s megölel, mert tudja, hogy szeretem

Már nem kérdezi mit tegyen

Tudja magától, hogy hogy jó

Tudja minden gondolatom

Minden következő mozdulatom

Észreveszi ha változok

Azt is tudja ha nagyon fázok

Becsukom a szemem, s csak az Ő hangjára figyelek

Érzem, hogy biztonságban vagyok

Még ha mindaddig féltem is

Tudom, hogy sohasem hagyná, hogy bármi vagy bárki bántson

Ha barátra vágyok, Ő a legjobb lesz

Ha senkit nem akarok, Ő a csöndem lesz

Sírhatok vele, ha szeretnék

Tudja mi bánt, s mit tehetnénk

Soha jobb embert nála nem találok

Ha Ő nincs, talán még most is sötét folyosókon bóklászok

Megmutatta hol a fény, Hogy együtt elérhetjük

Együtt mindenkinél boldogabbak lehetünk

Megmutatta mennyire lehet szeretni

Segített, hogy én is emlékezzek erre az érzésre

Ketten egyre erősebbet csináltunk belőle

Egy érzés. Semmi nem lökheti félre

Mindennél fontosabb

Szilárdan áll, semmi le nem rombolhatja

Mert ketten építettük ilyen erős alapokra

A mi világunk

Itt minden szép

Az ajtón senki kedvéért ki nem sétálnék

álmok

2009-05-30T05:32:00.001-07:00

A legszebb álmok sohasem válnak valóra

Örökre csak beteljesületlen álmok maradnak

Minden embernek vannak álmai

Lételemünk az álmodozás

Előtted lebeg, S talán soha el nem éred

Remény ég a szemeidben

Vágy a szívedben

Akarod

S talán soha meg nem kapod

Azok az álmok mik beteljesülnek

Sohasem tartják a szíved örökké boldogságban

Nem feleslegesek

Épp úgy szükségünk van a beteljesületlenre is

Ezek táplálnak reménnyel

Hiszen ha ezek be tudtak teljesülni, a többi miért ne tudna?

Rengeteg álma van egy kisgyereknek

Szeretne felnőtt lenni, szeretne tűzoltó, vagy éppen modell lenni

Őt ezek hajtják egy darabig előre, majd változik

Az évek formálják olyanná, amilyen később lesz majd

Nem tűzoltó, és nemis modell

Csak egy átlagos autószerelő, vagy takarítónő

A nagyobb gyerekek álma szinte havonta változik

Épp úgy, ahogy a természetük

Amit eddig szerettek, most utálnak

Sokat számít a neveltetés

A felnőtt emberek álma átalában állandó

Sikeres munka, Jó bevétel

Szeretet, család

Én nem vágyom különlegességekre

Nem akarok modell lenni, sem fodrász

Sőt arra sem vágyom, hogy gazdag legyek

Nem szeretnék 5 gyereket, sőt ilyenen nem is igazán elmélkedek

Állatfarmra sincs szükségem, hisz itt van a "családom"

Nekem bőven elég azis, ha a szerelmemmel lehetek

Semmi mást nem akarok

Csak boldogságot. Csak vele

Boldog vagyok, csak vele :)

Ő az akiért egy hegyet is megmozgatnék

Akit akkoris szeretek ha veszekszünk

Akire akkoris gondolok, ha hulla vagyok

Aki mindig a szemem előtt van, még akkoris ha alszok

Aki elnéző velem akkoris, ha nem mutatom ki az érzéseimet

Aki tudom hogy megvéd minden bajtól

Aki után a világvégére is elmegyek

Ő az, akit mindennél jobban szeretek (L)

Semmit se akarok annál jobban

Hogy vele legyek

Meghaltam ?

2009-05-28T10:03:00.000-07:00

Futok, futok, hogy elérjem. Talán még nem késő, még segíthetek.

Egy hangyányi fájdalom, S csak futok tovább

Nem válaszol szavaimra, nem reagál érintéseimre

Mi történt?

Miért nem mondja, hogy menj segíts másnak/máson, itt minden rendben?

Miért nem fogja meg a kezem, S tudatja, hogy nagyjából minden oké vele?

Rengeteg vér.. Kié ez?

Az övé? S ha igen, miért nem tudok tenni semmitsem? Miért nem figyel rám senki? Talán nem hallják, hogy ordítok?

Az pedig pár méterre lehet, hogy az én vérem..Nem, az nem lehet! Miért lenne az enyém? Hisz én még...élek?

Vagy ennyi volt? Ez volt a végzet?

Legalább segíthettem volna rajta..

Legalább megcsókolhattam volna Őt utoljára

Legalább azt mondhattam volna: Én veletek leszek továbbra is, vigyázok rátok!

Vajon tényleg tudnék rájuk vigyázni?

Hiszen most is tehetetlen vagyok..

Egyre nagyobb a távolság kettőnk között, hiába nyújtom a karom, túl rövid, s Ő nem nyújta a sajátját.

Elveszítem, úgy érzem...

Már nem látom

Éget a fájdalom

Ég veled?

Talán már én is így látom

Fegyverek?

2009-05-20T13:39:00.000-07:00

Nem a szeretet a legerősebb fegyver. A szeretet csak a legerősebb kötelék.
Sokat gondolkoztam azon, hogy is lehetnék erős ember. Kitartó, érzelmek nélküli.
Tudod, nem lehet érzelmek nélkül élni. Erre nyilván te is rájöttél már. Ne is próbáld meg kiölni a szívedből a szeretetet és a gyűlölöletet. Nem attól leszel igazán erős, hogy senki iránt nem érzel semmit. Az érzelmek hajtanak előre célod elérésében. Ha nincsenek érzelmek, célod talán elérhetetlen.
Kitartás? Igen. Küzdj, ameddig csak tudsz, ha arra van szükség. De mérd fel előtte a helyzetet alaposan, hogy tényleg megkívánja-e!
Aki kitartó, sok mindent elérhet. De az mégtöbbet, aki minden helyzetben megtalálja a helyes megoldást. Ilyen ember talán nincsen, de tudod a hibáinkból tanulunk.
Vannak erős fegyvereim, 2 évet szinte csak erre szántam, hogy magamat erősebbé tegyem, s megismerjem azokat a dolgokat, melyek a fegyvereimmé válhatnak.
Rájöttem, hogyha nem értenek meg, valószínűleg elérhetetlen vagyok az emberek számára. Ám, lehet hogy teljesen elvesztem a józan eszem, s bekövetkezik a legrosszabb, hogy én sem értem már magam. Ezért van szükségem támaszokra, akik épp úgy ismernek engem, mint én magam. Tudják mire készülök, s hogy az hogyan szeretném elérni. Ha netán megtévedek, visszaegyengetnek arra az útra, melyen elindultam.
Az hogy kivel milyen vagyok, antiszociális vagy kedves, általában a kedvemtől függ. Nem fűzök senkihez sem különösebb érzelmet. Így tudok könnyedén modort váltani, hogy én meg sem érzem.
Mintha teljesen hideg lennék...Pedig valójában nem. Nekem is tudnak fájni dolgok, én is tele vagyok érzésekkel. Szerelmes vagyok, tiszta szívemből szeretem Őt! Ami neki fáj, az nekem is. Érte egy fényévnél is messzebbre elmennék. Csak Ő tud nekem igazán fájdalmat okozni, és természetesen a támaszaim. De erre nem kerülhet sor, hiszen szeretnek, tehát erős kötelék van köztünk.
Bizonyára ezek után megfordult a fejedben, hogy mire valók ezek a "fegyverek". Nos, tudod nekem is.
Mindeki eldönti magában milyen ember szeretne lenni. Kortól független. Legtöbbjéből mégis más lesz.
Az emberek változtatnak. De te nem változhatsz, ha egyszer már eldöntötted milyen is szeretnél lenni.
Védekezz fegyverekkel!
Hogy ennek később megiszom-e a levét, nem tudom. Jelen helyzetben ezt tartom a legjobb megoldásnak. Valamitől megakarom védeni magamat. Hogy mitől? Egészen pontosan én sem tudom.
Értelme biztos van.:)

Annyi minden van benne, nem tudom egy címbe foglalni az egésznek a tartalmát.

2009-05-18T07:14:00.000-07:00

Hát hümm..Nincs kedvem most semmi olyan nagyot alkotni, nem mintha menne, inkább néhány kedvenc versemet megosztom veletek.

Természetesen első helyen Osztroviszkij áll, a Tudod mi a bánat c. versével
Ezt még álmomból felkeltve is kívülről elmondom akár

Ülni egy csendes szobában, s várni valakire, aki nem jön többé.Elutazni onnan, ahol boldog voltál, s otthagyni szíved örökké.Szeretni valakit, aki nem szeret téged, könnyeket tagadni, mik szemedben égnek.Kergetni egy álmot, soha el nem érni, csalódott szívvel mindig csak remélni.Megalázva írni könyörgő levelet, sírdogálva várni, s nem jön rá felelet.Szavakkal idézni, mik lelkedre hulltak, rózsákat őrizni, melyek megfakultak.Hideg búcsúzásnál forró csókot kérni, mással látni őt, nem visszafordulni.Kacagni boldogan, hazug lemondással, otthon leborulni, könnyes csalódással.Aztán átvergődni hosszú éjszakákat,imádkozni azért, hogy Ő meg ne tudja, mi is az a bánat.

Második kedvencem Ady Endrétől a Megunt élet. Imádom Ady verseit*o*

Ady Endre: Megunt élet

Nemrég üdén, most fonnyadtanÁll egy árva kis virág ott:Ifju vagyok s már meguntamÉletem s e rossz világot.Kis szobámban álmodozva-Mint kit elhagyott a remény--Kimerülten kiáltok fel:Vajon miért is élek én?! Más igazi boldogságbanTölti el szép gyermekkorát,Én pedig már elviseltemA fájdalmak egész sorát.Meddig tart még?- sokszor kérdem-S mint kinek kő nyugszik szivén--Kimerülten kiáltok fel:Vajon miért is élek én?! Más halandót vigasztaljaAz igazi baráti szó.Mindenki elhagyott engem.Még tán te is, Mindenható!Sehol sincsen igaz nyugtom.-Mint kinek átok van fején--Kimerülten kiáltok fel:Vajon miért is élek én?! Nem sokáig viselem márKínos életem nehéz terhét.Majd örömmel csókolom megA halál virága kelyhét;Síromnál ha megjelentek,Megálltok némán, szótalan,Ne sírjatok, hisz tudjátok:Itt nyugszik egy boldogtalan!

Ebben a versben fogalmam sincs mi fogott meg, de nagyon tetszik:)

Paul Verlaine: Lelked fekete vagy fehér-e

Lelked fekete vagy fehér-e,mindegy! Bőröd ivor fehérjerózsás és sárgás egy kicsit.Húsod jóillatú, s kit izgat,perverz-e vagy sem, hogyha ringat,húsod húsom, a mindenit! Kába tested ringatja kábatestemet, s remekül csinálja,arra az esküt leteszem!s az enyém, hála a tiednek,bárhogy vonakszik, végül enged,a kutyafáját! kedvesem. Lelkünk pedig, nos drága lelkem,már hogy a lelked és a lelkemcsak tréfa lenne? ó dehogy!Csak épp hogy nem a másvilágon,itt élünk, ezen a világon,és nem az égben, ó nem ott! Itt lenn pedig az öröm illan,élvezni kell, ameddig itt van,s ájultig mulatni magunk.Szeressünk hát, szép kis boszorkám;madár dalol, patak csobog, lám:mi szeressünk, azért vagyunk.
(fordította: Rónay György)

Majd válogatok még, most hirtelen nem tudok többet előszedni :"D

Hja és fogalmam sincs miért, de ezt most le kell írnom:")
Vagy 3 napja egy film-jelenet jár a fejemben. Valami meg fogott benne. Talán az, hogy van benne igazság..
Egy pasi meg egy csaj (legjobb barátok, szomszédok) ültek az ágyon. A csaj egy 25 éves szűz lány volt, nagyon romantikus alkat, az igazit kereste, mint szerintem mindenki más. A pasi egy néger fazon volt, olyan fűvel-fával dugok típus :"D Arről beszélgettek, hogy van-e igazi, mármint a nagy Ő. Akiben minden megvan, úgy tökéletes, ahogy van. A pasi felvilágosította a lányt, hogy hiába várja a tökéletes pasit, olyan nincs. A nő erre csak annyit tudott mondani, hogy nem lenne szép a pároddal mindent meglehetne beszélni, ő lenne a legjobb barátod és egyben azis akivel a legjobb az ágyban? A pasi válasza volt a megdöbbentő számomra. Egy jó szexpartnert könnyű pótolni, viszont egy jó barátot nem. Nekem itt vagy te legjobb barátnak, a nőim meg jó szexpartnernek.
Talán igazat mondott. Nem tudom. Jelenleg bízom benne, hogy megtaláltam az igazit. Őszintén szeretem, s ha tehetném, minden percemet neki szentelném. Néha akarok vele órákon át beszélni, néha csak azt akarom, hogy tudja szavak nélkül is minden gondolatom, érzésem. Az álmok valóra tudnak válni. *?* :)

Szeretlek o

2009-05-17T10:36:00.000-07:00

Van ami nem érhet véget

Szavak nélkül is érted

Érzed és látod

Tudod, ez már a valóra vált álmod

Ott van melletted, sehova sem megy

Szívét szívedhez láncolta

A lakat kulcsát messzire eldobta

Az egyetlen kinek nem engeded meg, hogy benézzem a kulcslyukon az életedbe

Neki odaadod a kulcsot

Szeretlek Szerelmem (L)

Álarcom nem véd, csak ostoba dísz.

2009-05-14T05:55:00.001-07:00

Életet élni, mindig csak az álarcodban bízni
Soha le nem venni, még ha fáj is, csak azt mutatni
Legbályosabb ránc az arcon, csak megtévesztés
Érzelmeket nem folytja el, csak eltakarja
Azt lásd amit Ő akar mutatni
Ne többet, ne kevesebbet
Hidd, hogy levette
Tudd, hogy tényleg megtette

De nem véd! Csak ostoba dísz!
Nem dobnád el, nélküle mégis mit érsz?

Te, az összetörhetetlen porcelánbaba?
Te, kire mindig is úgy vigyáztak?
De hisz tudod te is, ez csak egy ideig jó
Megsem ismered az arcod, ha elhagyod az álarcod
Idegen leszel saját magadnak is
Hidegen hagyott minden, mit éreztél
Nem mutattad ki, mert minden menthetőt féltettél
S most jobb? Hogy darabokra törtek az álmok
Talpad alatt hevernek az üvegszilánkok
Nézz tükörbe te gyáva!
Ezt akartad?
Hófehér, ragyogó bőr, mozdulatlan arc
Megdermedt minden
Nem mozdulnak az arcizmaid, talán már nincsenek is
Hiába várod, késő már
Elment a hajód, tudod Ő nem vár
Integethetsz még, ha tudod mozdítani a kezed
Lemondani már megtanultál
Könyörgő levelet írni mindig is tudtál
Hazug lemondás
Visszasírnád az érzéseid, a multad, a szeretteid
Egyedül állsz, mindenkit elkergettél
Ülj hát csak csöndben, töprengjél
Könnyeid tökéletes arcod mossák
De hisz ezt akartad, Ne hagyd, hogy lássák
Bújj csak el, menekülj tovább!
Ne is ússz a hajó után!
Ha nem akarod megpróbálni, tényleg nem muszáj
El lettél felejtve, millió seb mit okoztál, de hisz ezt akartad, örülj végre már!
Ne a felesleges könnyeid csorgasd, tudod ha szétfolyik a smink, az túl csúnya
Ne is kezd el a falat kaparni, lepereg a lakk a körömről
Ne is kezdj hozzá a hajadat tépni, még a végén egy szál sem marad
Ezt már lesheted...
Tönkretetted önmagad.

Ég veled.

2009-05-13T13:41:00.000-07:00

Jéghideg sötét éj
Csillagos égbolt
Olyan sötét van és néma csend
Gyenge szél lebegteti hófehér hosszú ruhám
Beleolvad a hold fényébe
Oly könnyen, mint könnyem az arcomba
Csak a szellő simogat
Én, az a buta lány, csak dúdolgat

Valami vagy fehér villanás
Azt hiszem csak a szívem tört össze
Semmi más

A karjában egyre inkább elhagyja magát a testem
Csendesen múlok el, mint régi emlék a múlt homályában
Ő csak sír, könnyei ajkáig lefutnak, úgy csókol, belém leheli utolsó mondatát
Mert szavakkal kifejezni nem tudja
Túl sokat érez, talán még felsem fogta
El kell temetnie, örökre. Felednie kell a múltat
Engem, a holtat.
Utoljára még megsimítom az arcát, S mosolyogva nézek a szemébe
Könnyeimet tagadni, fájdalmam eltakarni nehéz feladat, de miatta megteszem
Ne érezze, ne tudja, hogy mennyire nehéz ez nekem
Először S Utoljára kimondom kedvesem, Örökre szeretlek, Ég veled.

2009-05-12T11:27:00.000-07:00

Valami nyom, valami legbelül
Rossz érzés, érzem, hogy történni fog valami rossz
S tehetetlenségemben csak ülök, és várok
Pedig nyílván megelőzhetném
Miért nem látok a jövőbe?

Annyi nap, annyi esemény, annyi emlék
Mikor vissza szeretnéd forgatni az idő kerekét
S mégsem tudod.
Van amit érdemes megélni, hiszen ebből tanulsz
Most mégis...Inkább megelőzném a rosszat
S huncut mosollyal állnék meg az őszhajú, szakállú, szemöldökű, hófehér kimonójú öreg bácsi előtt,
Hogy én igenis megtettem. Képpes voltam a megírt sorsom ismeretlenre cserélni
Ő pedig nyílván csak nézne rám, s ejnye-bejnyézne
Minden bizonnyal kedves lenne, S elmagyarázná mit miért nem szabad...

Néha a szerelem istenhez is betoppannék
Könnybe lábadt szemeimmel kegyelméért esedeznék
Lehajolna hozzám, megsimítaná gyengéden az arcom
S elmagyarázná mit miért kell tűrnöm...
De hogy tűrnöm? És az a sok jó?
Kár lenne csak a rosszra emlékeznem, hisz épp úgy a jó is az életem része
Nem vagyok optimista, sőt...
Néha azt mondanám lemondok a jóról is, csak ne szenvedjek többet.

Csak álmok...
Egy álmodó álmai
Szeretnék felébredni, S kedvem szerint cselekedni
Gumicukor túladagolásban megdögleni
De előtte még fullrészegre inni magam
És pici báránykákkal álmodni, akik pihepuha felhőn futkároznak, s a kerítéseken ugrándoznak

Végig nézném a boncolásom, hiszen semmi sem érdekel jobban, hogy hogy nézek ki belülről
Aztán elkísérném holttestem a temetőig
S a temetési szertartásomat végigröhögném
Pont holtomban jut eszükbe, hogy én valaha éltem és éreztem?
Nevetséges...
Nem kérném sohasem, hogy könnyeket ejtsenek értem
Azt sem, hogy szomorkodjanak.
Buták.
Nem érné meg nekik. Ha nekem már egyszer úgyis mindegy...
Ha senkise jönne el, az sem érdekelne.
Ha őket nem érdekli, engem miért érdekelne?
Kísérteni azért szívesen visszajárnék;)
Szenvedjenek! Ébredjenek rá, hová jutattak! Nem engedném, hogy meghaljanak, hisz nekem abból semmi örömöm sem származna.

Ideje végre visszatérnem a valós világba
Itt nincs helye az álmoknak.

Ébredj hát fel te is!;)

2009-05-09T07:00:00.000-07:00

most vele szállhatnék, repülhetnék
mosolyt csalhatnék az arcára
simogathatnám az arcát
ölébe hajthatnám a fejem
feküdhetnénk a fűben
egymás mellett
kézenfogva
és néznénk a felhőket

ehelyett könny
szívfájdító minden.
minden szó.
így minden más.
unalmasak a nappalok
és túl hosszúak az éjszakák
könnyek mossák az arcom
a szél felszárítja
nem tudok nevetni.
nem tudja senkise elérni
mint aki csak sétál
nem tudja merre viszi az út
nem várja, nem érdekli hová vezet
csak megy.
hiányzik neki
hiányzik akit igazán szeret
Ő csak vele együtt nevet.
nem bírja elviselni, hogy tönkretett mindent
így próbálja eltakarni, hogy lelke meghalt végleg.*?*

szeretemo

2009-05-05T09:15:00.000-07:00

szemébe nézni, tekintetében örökre elveszni
biztonságérzetet adó karjaiban elaludni
forró testét a magaméhoz szorítani
mellette ébredni fel, mikor felkel a nap
szeretnék
akarom
csak Őt, senki mást
Őt akarom. reggel, este, mindig.
vele ülni az ablakomban, s bámulni a csillagos eget
nem irigyelném a szelet, mert hozzáérhet
érző és gondolkodó lény vagyok. ember. lehet a legnagyobb hiba érezni. nem érdekel. csak Ő számít. szeretem.
tehát én tudok szeretni. elméletileg. rájöttem, hogy gyakorlatilag is így van.
és a szél? Ő tud szeretni?... nem hinném.
szerencsés vagyok.
van nekem, és tudom szeretni. jelentéktelenül hangzik, és bután. hisz rávágná mindenki, hogy szeretni bárki tud. valószínűleg így is van. sok féle szeretet létezik. szerelemesnek lenni valakibe, igazán nagy dolog. főleg ha a szerelmed is hasonlóképpen érez irántad. azt hiszem ettől lettem én boldog. hülye lennék, ha eldobnám magamtól. nem az a pajkosság...az az igazi butaság... ma eldobod, holnap megbánod. mert nincs. vannak pillanatok, mikor megtenném. de miért? miért vannak ilyen gondolataim?
ölnék érte, bármitől megvédeném, akár az életem árán is. és azok a hirtelen gondolatok... gyilkosak. az érzéseket csak egy időre távolítják el. s mikor ennek következtében döntést hozol, kitisztult fejjel megbánod. mert érzed. érzed, hogy szereted. nem az, hogy nem tudnál nélküle élni. inkább csak nem akarsz.
nem akarom ezt.
NEM
Ő az enyém. nem tulajdon, vagy tárgy. az ember. nem egy ember. az túl közönséges lenne. nem éreznéd, hogy megkülönböztetem a többitől. és az az ember a legfontosabb. nem szeretném elveszíteni. habár az emléke örökre megmaradna...
én nem csak egy régi szép emléket szeretnék. nem akarom, hogy csak emlék legyen. szeretném ha a múltam, jelenem és a jövőm lenne. közös múlt, szép emlékek. közös jövő, mert vele lenni, a legnagyobb ajándék, amit az élettől kaphatok, közös jövő, mert nem tudom mit kezdenék nélküle. hisz, mondhatjuk, hogy egyrészt miatta élek. másrészt a barátaim miatt, de arra nem szeretnék külön kitérni.
te szeretsz bárkit is? szeretsz bárkit is "úgy"?
biztos vagy abban, hogy mit érzel?

2009-04-27T11:23:00.001-07:00

Nem tudok szebb képet festeni, angyalibb mosolyt az arcomra varázsolni
Sír a lelkem, magány kísérti hosszú, végeláthatatlan utam
Csak nagy, sötét falakat látok, gyenge vagyok...
Még gyenge...
Egy dolgot tudok tenni jelen helyzetben, futni..
Futni, mert megőrítenek a képfoszlányok
Néhány kedvesnek tűnő ember. Boldognak látszanak.
Nem értem...
Ők miért? És én miért nem? Nekem miért kell futni?
Gyorsulnak a lépteim, hevesebben ver a szívem.
Néha néha hátranézek, követnek-e a képek, üldöznek-e a mosolyok
Hangokat hallok.
Nevetés
Én miért nem? Miért csak sírni tudok?
Kapkodva veszek levegőt. Tépem a hajam. Már csak halkan tudok beszélni. Mégis összeszedem magam, és ordítom hogy ELÉG!
Hogy kerültem én ide? Mivel érdemeltem ezt ki? Hol vannak ilyenkor azok akik holtomiglant fogadtak? Miért, miért nem futnak ők is velem?
Tényleg csak én maradtam?
Mit tegyek? Fussak, vagy adjam oda magam az emlékeknek?
Egyetlen társam van. A kínzó magány. Az Ő folyosóján futok most is. Kísértenek az emlékek.
Nem tudok szabadulni.
Elesek.
Hajam az arcomba lóg. Számból a vér csorog.
Gyorsan a szívemhez kapok, hisz egyre gyorsabban ver.
Vért látok. Az én vérem ez itt a kezeimen.
Már vértócsa van körülöttem.
Az én hibám. Én választottam a magányt.
Örökre a szajhája maradok. Addig kínozhat, ameddig akar. Bele nem halhatok, hisz neki már rég nem lenne élvezet...

Sajnálom

2009-04-26T12:54:00.000-07:00

Sajnálom, hogy nem tudtam szépet hazudni
Sajnálom, hogy nem tudtam befogni a számat
Sajnálom, hogy túl őszinte voltam hozzád
Sajnálom, hogy nem az vagyok akit vártál
Sajnálom, hogy nem vagyok tökéletes
Sajnálom, hogy életed szerelme nem én vagyok
Nem akartam ártani én a légynek sem
Nem akartam nyitni feléd sem
Nem akartam hogy ez legyen
Hogy ez a vége legyen
Soha többé nem leszek ilyen nyílt senkihez sem
Soha többé nem leszek ilyen gyenge
Megfogtál
Nem maradhatok örökké a rabod
Szabad akarok lenni
Testem rabságából szabadulni szeretnék végre
Tedd meg! Törj össze! Ölj meg!
A leghalványabb érzésem is tipord a porba!
Nem akarok többé érezni
Feleslegesen a könnyeimet csorgatni

Most csak nézek magamra…Honnan jöttem?
Általad én összetörtem…

2009-04-18T05:57:00.000-07:00

Eszembe nem jutott volna, hogy ma is írjak a semmiről. Ezt teszi az unalom.
Ha ismerjük egymást, bizonyára tudod már, hogy a jobb kezemben, pontosabban a kézfejemben eltört egy csont. Ha meg nem ismersz, most már tudod! xDDD Hogy mit is érzek pontosan? Egy enyhe fájdalmat ha nem mozgatom. Ha gépelek vele (hogy gyorsabb legyek), mint pl most, akkor elég erősen fáj. Tegnap előtt történt, este. Ideges voltam, meg mérges is. Asszem az asztalba basztam be, és akkor tört el. Voltam-e orvosnál? Persze. Tegnap este voltam, azt mondta a doki, hogy mivel a kézfejemben tört el, nem gipszelhető. Meg nem is nagy és jelentős csont, ezért ha nem mozgatom, nem sokára meggyógyul.
Egyébként tökéletesen jól vagyok. Kissé álmos, mint mindig :"D Úgy volt, hogy ma megyünk libegőzni. Sajnos ez az ötlet nem valósult meg.
Hiányozni kezd a férjem :"D Rég beszéltem már vele.

Távol a zajos otthontól :)

2009-04-11T08:42:00.000-07:00

Üdv innen Törökszentmiklósról!:)
Hmm..egész jó itt lenni, bár kissé unalmas. A majdnem 4 óra kocsikázást alig bírtam ki :"D Egyrészt gépelvonási tünetek, másrészt pedig nem bírom a kocsikázást. Nagyon hiányzik a szerelmem, főleg hogy 2 napig semmit se fogunk beszélni :(
Ma voltam tesómmal meg uncsitesóimmal fagyizni, utána meg felmentünk keresztapámhoz, kb 3 éve nem láttam, szóval elég furcsa volt, de még kedvesebb lett, mint azelőtt :) Hungarista lett Ő is, bár ez nem meglepő XDD A fél családom az, beleértve a vérszerinti apámat is, akit egyébként gyűlölök. Nézegettünk keresztapuval meg bátyámmal régi fotókat, nagyon kis édes gyerekek voltunk :"D Aztán keresztapám hazahozott minket kocsival, és azóta unatkozok de nem gyengén XD Gondoltam ideülök 1 órára :) Csak hogy enyhítsek a tüneteken xDDD Addig míg tesóm nincs itt :DDDD
Ma felugrottunk Nyiregyházára a barátnőjéhez is, hát csak a megszokott dolog történt: nyalizás, nyalizás, nyalizás :")
Én meg természetesen bedőltem a tv elé :"DDDD
Na most azt hiszem megyek ki a punkokhoz :"D Vagy csak egy kicsit fentről nézem a várost.
A holnap meg még rejtély :)

Állat?

2009-04-06T04:13:00.000-07:00

Azt hiszi szeretem
Úgy gondolja egyetlen nekem
Hiába súgom a fülébe, hogy tévedsz
Sikítom a csendes, sötét éjben, hogy félhetsz
Kiáltásom hallja valaki? Érzi bárki is, hogy összeroppantam?
Ő továbbra is szájal. Én meg még mindig csak szó nélkül hallgatom.
Itt belül gyűlik az indulat, az utálat, a méreg, a harag. Próbálom visszaszorítani, nyugtatni, csillapítani.
De Ő kitör, tombol, dühöng! Nem csillapítható, enyhíthető, elfolytható!
Sem szépszóval, bársonyos érintéssel, szánalmas könnyekkel...
Ő csak azt a fajta engedelmességet ismerni, amit mások mutatnak felé.
Semmi más nincs a fejében...
Csak a düh, a harag, a méreg.
Hódolj be te senki! Metsd az írhádat te szerencsétlen! Mutass engedelmességet te reménytelen!
Tedd, tedd meg! Magadnak csinálsz vele jót! Alázkodj meg!
De jól vigyázz! Fájdalom könnyek.. Ne hagyd, hogy lássa, hallja, érezze!
Nem fog megsajnálni...Őt se sajnálta senki, mikor kínjában, kilátástalan helyzetében forró könnyeit a jéghideg padlóra csorgatta..
...
S most csendesül..Nem ordít..Lehiggad..
Elment az állat, a kegyetlen, az, kit soha sem szerettek igazán.
Itt van a szelíd, a kedves, az édesen mosolygó lányka, aki féltve őrzi titkát...
Benne van egy állat, ki élvezi ha pusztít, rombol, darabokra szaggatja a lelket, és kettétöri a féltve szerető szívet...
Te talán tudod mi az az állat?