2009. augusztus 7., péntek

Cím nélküli ~ 1. fejezet>.<

Először is, történetünk elején szeretném leszögezni, hogy a történet valóságon alapul, és a szereplők is valóságosak. Nevüket természetesen nem szeretném veled megosztani, ebből következtethetsz, hogy a nevük semmit sem árul el valóságbeli kilétükről :)


Élt egyszer egy fiatal lány [Haku], mondhatjuk úgy, hogy az Isten háta mögött egy kevésbé csendes, kis városban. Nem mondhatjuk, hogy boldog volt, Ő még kereste azt [akit és amit] mi boldoggá tudná tenni. Noha ezt más téren nem tudta elképzelni, csak a szerelem... Örök hiba.
Szerelmes is lett, neten, éppen ezért nem túlzottan volt hűséges. Szerette a fiút, nagyon is, de a fizikai szeretethiányát hús-vér emberrel szerette volna pótolni. Neki ilyen a természete, nem túlzottan hűséges. S hát a félrekacsinhatásai közül kettőről tudomást is szerzett a barátja. Szerencsére mindkettőt könnyen kimagyarázta:) Ám az egyik ilyen kalandos útján megismert egy srácot [Kaname] elég sokat beszélgettek, és hosszú ideig. Hónapok óta jóban vannak:)
Már annyira, hogy Haku teljesen beleesett a srácba. Természetesen Haku az előző barátjának kiadta az útját, szóval a Kanameval való kapcsolatának részéről különösebb akadálya nem volt. Azonban Kaname nem adta magát egykönnyen, amit Haku természetesen meg is értett, hiszen interneten keresztül, virtuálisan nehéz valakit forrón és hűen szeretni, valamint Kaname természete más mint a többi srácé akit ismert...Tud szeretni forrón és hűen, de nagyon megválogatja azt hogy kit. És ez így is van rendjén:) Haku biztosra veszi, hogy nem lenne oka féltékenységre, hisz Kaname amugy sem 'netceleb, és ez így tökéletesen mindkettejüknek.
Haku érzelmei az idő múlásával csak erősödnek, egyre jobban és jobban. Lehetetlen leírni mennyire szereti Kanamet. Egyre jobban érzi, hogy szerelmes, és ebben tényleg biztos. Azért írom, hogy tényleg, hiszen Hakut ismerve szinte semmi sem biztos.
Haku álmaiban a fiúval van, ott legalább kitudja mutatni mennyire szereti. Legutóbb az életét mentette meg, többször is. Még most is érzi a fiú ajkait az ajkain, még most is érzi a fiú illatát, hallja az aranyos kis hangját, s még most sem felejtette el milyen érzés volt megölelni. Megnyugvásra és békére lelt ha vele volt, akkor érezte igazán mennyit is jelent egy kélet, két lélek mi egymásnak van teremtve, milyen is a boldogság, a szerelem...Az életét adta azért, hogy Kaname élhessen, pedig éppen előtte küldte el Hakut, ugyanis nemigazán bírta követni a lányt, és nemis szeretett volna az Ő rohanó életének részese lenni. Talán félt attól, hogy a lány magával rántja, és nem tud majd ebből kiszállni, Ő is épp olyan változó lesz, mint minden és szinte mindenki más az életében. És ha egyszer Kaname igazán szeret...Szenved, mint normális esetben mindenki:/...igen, Haku mellett, pontosabban nem mellette>.<>
A lány viszont tudja, amit a fiú nem :( Hogy nagyon odaadóan és hűségesen tudná szeretni. Egyszerűen nem akar mást, neki csak Ő kell, mert úgy érzi meg találta azt akit keresett. Jó jó...Sokszor mondta ezt már a mi drága Hakunk, hogy "Igen, Ő az igazi!!:)" és mi lett a vége?! ... Na de most érzi, érzi nagyon mélyen, hogy semmi másra nem vágyik, csak Kanamera.
Kaname a tökéletes Haku számára. Nem olyan mint bárki más. Ő nem tapló, bunkó, paraszt, hangulatember, legalábbis vele szemben. Kaname mindig kedves, figyelmes, igaz, hogy csak virtuálisan, de öleli és csókolja Hakut. Talán Haku hibája, hogy egyszerű barátság helyett mást képzel oda, és reménykedik :( Dehát...Nem tehet róla, kereste, s végre megtalálta azt akit szeretne. Különleges számára. Tud gondolkodni normálisan, értelmes, okos, nem éretlen. Isteni*___*
Ohh de szegény Hakunk... Szenved. Nem tudja mit mondjon Kanamenak és hogyan:/ Reméli Kaname majd komolyan a helyzet magaslatára áll, s úgy viszonozza Haku érdeklődését, ahogyan azt Haku elvárná. Vagy legalábbis úgy hozza a helyzet, hogy NAGYON;D közel kerülnek egymáshoz. Hessegesd el a perverz gondolataidat kedves olvasó, Haku nem szeretne viszonzatlan szerelem nélkül semmi "olyat"..:P
~Történetem folytatódik hamarosan, remélem a folytatás pozitívan alakul;) Bár ez csakis attól függ mit hoz a sors...:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése