póóóker

ááá, rájöttem imádom a pókert, amugy helloszija van. Istenem, ha előbb rájövök, hogy ilyen jóvagyok, annak szentelem a fél életem, és hát ez most megis történt. Rátaláltam az első és egyetlen szerelmemre*.* Najó egyetlennek nem nevezném, de majdnem. Sokáig nem értettem, hogy mások mit esznek rajta, de jólvan mondom csinálják. Aztán rájöttem totál az én műfajom, és az alapokat tudom, hát gyakorlok kisikét. HÖHÖ:D

Aztán ma olvastam egy csajszi blogjában, hogy nem a pontosságáról híres, már ami a tájmot illeti, hát totál magamra találtam benne, mert, hogy nekem sem erősségem a pontosság. Végülis nem azért kések általában mindenhonnan, mert jó érzés másokat megszopatni (főleg ha egyedül és szívok), csak olyan ember vagyok, aki mindig ráér, és az utolsó percekben kap észhez, hogy hát rohadtul nem. Vagy éppen leállok beszélgetni, és túlbeszélem a kereteimet XD éshát hoppá, már elkéstem, na akkor meg minek induljak?XD Hát hüm, olyan súlyos késéseim végülis még nem voltak :o Najó egyszer mikor a fél várost átfutottam egy srácért :'D És egyébként fullre nem volt értelme. De ez van, ez a kicsi Roo x)

Szoktatok úgy aludni, hogy reggelre gyakorlatilag egy nyáltócsa van a fejetek mellett?XD Hát valahogy érdekes a téma, mer én sűrűn kelek arra. Bár úgy vagyok vele, hogy a veseproblémáim után inkább nyáltócsára keljek, mint arra, hogy elhalálozok annyira fáj. Amugyis a szoba érdeke, hogy ne nyögjek már kínomban, bár már nincs szoba, vagyis egy időre nincs, ami nem is nagy baj, mert jobb egyedül.

Épp ma beszéltem, vagyis már tegnap xD a lyányommal egy jót*.* Hát semmi kétségem afelől, hogy a géneimet örökölte, ugyanis robbanni tudnánk már egy ideje. Hogyisne tenném... Igazából csak jót teszek magammal, ha leírom mi bánt, úgy fullra, és olvassa akárki, publikus blog, tehát lezsarom ha ezzel könnyítek magamon, és másnak éppen szemét szúrja, vagy megjegyzést tesz, ott az msn, csak tessék!

Először is szeretek valakit, úgy nagyonnagyon tiszta szívemből, és a múltkori naplózottak után, hát huh... Egyik közös éjszakánkról volt szó, amikor ugyan semmi olyan nem történt, mégis azt mondta, hogyha tehetné minden este arra aludna és reggelente kelne. Hát huh *.* Tudom, már nem így van, talán nem is szeretné, hogy megöleljem és csókkal ébresszem, még csak azt sem, hogy puszit adjak az arcára, ami nekem olyan kedves... És féltékeny vagyok, bár nem styleom. Csodálkozok is magamon, hogy miért s miképpen. Amugyis halálraítélrt ez a kettőnk dolga, tisztában vagyok vele, mégha lehetne is ellene tenni, én már féligmeddig feladtam, hiszen tudom, hogy kicsi vagyok, és a szavaimnak nincs túl sok jelentősége, még csak befolyásolni sem nagyon tudok velük, nem mintha túlzottan szeretnék. Aztán meg az a rohadt Facebook, amit egyébként lájkolok de nagyon, hát újra és újra felbasz, mert olyat rak a szemem elé, amit jobbszeretnék nemlátni. De hálistennek vannak jó emberek, akik jobbkedvet csinálnak icipicikét, legalábbis nevetek. És igen, itt van ez a család dolog, Kriszti meg a kölkei. Hát, annyi embernek leírtam már a különleges ismertető jegyeket, hogy ide nincs kedvem. Aranyosak a kölkök nagyon, csak az anyjuk fészét nem bírom, de kölcsönös :DDD Nyugis itthon, hiszen nem kell attól tartanom, hogy tesóm unalmában engem szed elő, ahogy attól sem, hogy unatkoznék. Tesómnak gyakorlatilag nincs ideje rám, bár nem is bánom, nagyim kevesebbet néz felém, ami tök jó, és Andor szinte minden pillanatban zaklat, de hol lenne már baj?:D Hát nem mondanám, hogy családtagnak tekintem őket, de ideiglenes rokonnak, ami szerintem csak az én szótáramban szerepel, mindenképp.

Kevés dolog ad erőt a holnapokhoz. Jelenleg az, hogy csütörtökön Gabi, meglesz ismét a pc-m legalábbis ha találok tűt, fog még sütni a nap :)

HJA és egy ideje jó itthon a kaja, JÓSÁG VAN

na csöcsi, és jóéjt mindenkinek :D így hajnali 4 óra tájékán xd