2010. augusztus 14., szombat

baby, i love u. i dont need a parachute

Vannak olyan életre szóló dolgok melyek múlandók? Egyre biztosabb vagyok benne, hogy igen. Szóval már nem is életre szóló dolgok, hisz olyan könnyen feledésbe merülnek, vagyis van aki részéről igen. Egy barátság NEM lehet ilyen, mondanád. Pedig élő példája lehetnék, hogy igen LÉTEZIK . Tudod baby ha olvasod, jusson eszedbe, hogy fáj a hanyagságod, hogy nincs időd rám. Kezdelek elengedni, mert megromlott ez a dolog. Igen, hibáztatlak, mert nem bírsz tükörbe nézni és megkérdezni magadtól ki lettél?; mivé lettél? Megváltoztál, más az értékrended. A naptárodban is vészesen fogynak a helyek, már úgyérzem nem is szeretsz, nem is emlékszel rám. Pedig nekem még mindig te vagy mindennek a közepe. Még dobog az öreg masina, és egyre csak azt akarja, hogy térj hozzá vissza! De nem fogok könyörögni. Menj, ha menned kell, de ne nézz vissza! Ne akard, hogy sírjak utánad, hisz hónapokon keresztül ezt tettem. Már csak emlék, de bennem akkor is elevenen él. Még ha el is küldelek, tudnod kell, hogy várok rád!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése